| Natura2000 bejelentő lap |
 |
|
|
Gazdálkodók figyelmébe!
A Natura2000 területek esetén kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
|
|
|
|
|
|
|
 » Hosszú-túra; Speciális (Retek-ági)-túra - V2 |
|
 |
Hosszú-túra; Speciális (Retek-ági)-túra - V2 |
| |
|
Baradla-barlang - Hosszú-túra és Speciális (reteg-ági) túra
Aggtelek-Jósvafő
| N48°28,2792´ |
E020°29,7262´ |
Barlangbejáratok a Google Earth térképén >>>
(Gömör-kártya elfogadóhely!)
Elfogadó hely!
A megváltott belépő érvényes a Baradla-barlang jósvafői kijáratánál található Kessler Hubert émlékház kiállítására!
Általános információ:
TOURINFORM-Aggtelek
3759 Aggtelek, Baradla oldal 3. Tel.: 48/503-000 Fax: 48/503-002
E-mail: aggtelek@tourinform.hu
a barlang hőmérséklete: 10.5-11,0 oC
relatív páratartalom: 95-100%
A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az ez atúratípus Rövid-túra utvonalán indul, ahol a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját, majd a kiváló akusztikájú Hangverseny-teremben zenehallgatás után indul tovább a kivilágítatlan főágon keresztül a jósvafőt kijáratig.
|
 |
 |
|
A túra Aggteleken, az 50 m magas sziklafal tövében lévő bejárattól indul. Az 1000 m hosszú, kiépített, elektromos világítással ellátott baralangszakaszon az érdeklődők 1 órás földalatti sétát tehetnek.
Az 1995-ben létesített pénztárépület kialakítása során a sziklafal előterét jelentősen átalakították. A tanúként megmaradt két kis halom feltételezhetően eredeti állapotban rejti magában az egykoron itt élt emberek tanyahelyének maradványait.
A pénztártól távolabb eső domb sziklatömbjén emléktábla hirdeti, hogy 1828-ban Kossuth Lajos is meglátogatta a barlangot. A másik kiemelkedés oldalában a Világörökség címet megörökítő tábla látható, amit a karsztvidék egyik legszebb kőzetéből, az alsó-hegyi "tornanádaskai márványból" készítettek.
A sziklafal is több emléktáblának ad helyet. A legrégebbi a "magyar orvosok és természetvizsgálók" 1867-as évből származó megemlékezése, felette található Petofi Sándor 1845. évi látogatásának, mellettük Vass Imre munkásságának, s a kicsit lejjebb elhelyezett negyedik tábla a Vörös-tói áttörés sikerének állít emléket.
A látogató a sziklafal tövében nyíló, egykoron igen szűk, mára már jelentősen kitágított bejáraton át jut a barlangba, ahol széles lépcsősor vezet le a Csontház-terembe.
A jobbra látható oldalág csontleleteiről már Raisz Keresztély is tudósított (1807), de azokat hosszú ideig a tatár- vagy a törökdúlás alatt idemenekült és éhen halt emberek, vagy a rablók által idevonszolt áldozatok maradványainak tekintették. Nyáry Jeno 1876-77. évi ásatása során itt talált tizenhárom emberi csontvázat, a melléjük helyezett eszközleletekkel és növényi magvakkal. Az út a jobbról érkező Acheron-patak mellett halad tovább, melynek medre sajnos ma már az év nagy részében száraz, legfeljebb csak a nyirkos iszap utal az időszakos vízfolyásra. A túra következő állomása a Teknősbéka-terem, melynek bejáratánál egy hatalmas sima felületű kőtömb (Országtábla) koromtól fekete lapja régmúlt idők látogatóinak nevét rejti. Ebben a teremben láthatóak először jelentősebb cseppkőképződmények, amelyeket az ember képzeletszülte hasonlóság alapján nevezett el. Megfigyelhető a mennyezetről lelógó kitátott szájú Csuka, kicsit lejjebb két lelőtt Fácán, mellettük kiterjesztett szárnyú Sas egy hatalmas Teknős páncélján állva, s felettük a Szószék és az Anyósnyelv cseppkő képében.
A múlt században az aggteleki fiatalok mulattak itt, ma pedig könnyű- és komolyzenei koncerteknek ad helyet. Egyre gyakrabban fogadnak itt örök hűséget egymásnak a házasulandók. A terem hangvezető képességét, a cseppkövek alkotta természetes díszletek szépségét a látogatók hang- és fényjáték segítségével ismerhetik meg. A betonnal borított nézőtér és a színpad között jobbra sötétlő alagúton át érkezik a Domica-barlang felol a Styx-patak vize.
A barlang ezen oldalága csak barlangkutatók számára járható, de áradások idején, amikor a víz egyes szakaszokon a mennyezetig ér, még ők sem tudják megközelíteni a két barlangot elválasztó, az országhatárt jelölő vasrácsot. A Hangverseny-teremből lépcsősor vezet a magasban fekvő Fekete-terembe, amely nevét a koromtól elszíneződött cseppköveirol kapta. Az ásatások bizonyították, hogy elődeink ezt a termet szívesen használták lakhelyül. Itt néhány érdekes cseppkőalakzat látható: a 13 m átmérőjű Óriás-oszlop, amit régebben Nagyoltárnak neveztek, mellette a Fülesbagoly, előtte a Szénaboglya, odébb a Mikulás, majd a Bagolyvár, a mennyezeten az Óriáslábnyom nevű képződmény. Balra a Denevér-ág felszínre vezető járata indul, mely nevét a mennyezetről egykoron tömegesen csüngő denevérekről kapta.
Jobbra indul a Róka-ág nevű oldaljárat melyben 1958-ban dr. Dudich Endre professzor barlangbiológiai kutatóállomást hozott létre. Dudich munkásságának a falon látható tábla állít emléket. Továbbhaladva, a Fekete-terem lábát érintve, egy 1968-ban mesterségesen kitágított alagúton át a Tükör-terembe jut a látogató, ahol csapadékos időben, a cseppkövekben gazdag mennyezet teljes pompájával tükröződik a vízben.
A viszonylag szűk folyosó néhány méter után hatalmas alagúttá tágul. Itt egyesül a két alvilági patak, az Acheron és a Styx vize. Jobbra a gátak közé szorított egykori Csónakázó-tó iszapos medre húzódik. Balra a hatalmas Hangverseny-terem tűnik fel.
|
 |
 |
 |
|
Az aggteleki bejárattól való távolság jól követhető 100 méterenként a falra festett fehér vonalak és a melléírt kétjegyű számok segítségével. A hosszútúra résztvevői az Acheron- és Styx-patakok találkozásánál elérik a Hangverseny-termet. Itt jobbra fordulnak, s a Nádor-utca nevű szakaszon haladnak egészen a tó medrében álló Nádor-oszlopig. Ezt a szakaszt egykoron a hófehér mésztufa képződmények látványa miatt Virágoskertnek hívták. Ezek a lerakódások mára már nyomtalanul eltűntek. A Nádor-oszlopa nevű cseppkőbe vésett -- ma már nehezen olvasható -- felirat József nádor 1806. évi látogatását örökíti meg.
Néhány méterrel távolabb még két feliratos cseppkő látható, a Reviczky-oszlopot a főkancellár 1829-évi, a mellette lévő Ferdinánd-oszlopot pedig a trónörökös 1817-évi látogatása alkalmából vésték meg. Az 1938-ban létesített gát után nemsokára lépcső vezet fel a tetőomlásból képződött Morea-hegyre, majd a másik oldalon ugyancsak lépcső visz vissza a vízfolyáshoz, ahol csapadékos időben a Törökfürdő nevű képződmény vízesése nyújt gyönyörű látványt.
Itt a járat kettéválik. Egészen a múlt század végéig az út a vízfolyás mellett vezetett tovább, csapadékosabb időben néha évekig lezárva a mögötte lévő barlangszakaszt. Ma már ez, a Nehézútnak nevezett folyosó csak barlangkutatók számára járható.
Balra lépcsõsor vezet a Hóreb hegyére. Tovább a kiszáradt patakmederben haladva a leglátványosabb egy hatalmas, szikrázó fehér cseppkőtömb, a Gyémánthegy, valamint a színes betűs Almássy-oszlop, ami a gömöri fõispán 1825. évi látogatásának állít emléket.
A Viasz utcaként ismert járat nevét az alját borító fodrozódó apró tufagátak, medencék színéről kapta. E csodálatos képződmények sajnos a több évszázados látogatottság következtében nemcsak színüket, de formájukat is elvesztették. Az elszűkülő folyosóban egy kettétört oszlop (Eltört oszlop) kelt figyelmet.
A bejárattól mintegy 1300 m-re, az 1887-ig leglátogatottabb útvonal végét jelentő terem falát több rétegben névfeliratok borítják. Itt található a barlangot feltáró Vass Imre, a barlangról festményeket készítõ Markó Károly írása, s ide véste nagy betûkkel a nevét Petőfi Sándor is. A mesterségesen kialakított, s a tervezõjérõl elnevezett Münnich-átjáró után karcsú cseppkőgyertyák - a Libanoni cédrusok - mellett lépcsősor visz a Libanon hegyére, majd egy szerpentin több mint 200 lépcsőfoka vezet a Niagara vízesés és a Lőcsei fehér asszony mellett a mélyben folyó patakhoz, a Dante pokla nevű helyhez. Érintve a Murányi-várat és a Kaukázust, mintegy 200 méter után következik a Vaskapu-szoros, melyen áthatolva tárta fel Vass Imre a barlang további szakaszait.
A Szentháromság szobra és a Szultán pamlaga csipkefinom mésztufadombja fölé emelkedik az Olympos. Kissé távolabb, jobbról az Aggteleki-tó alá vezetõ Törökmecset-ág csatlakozik a főágba, előtte a patak vize hatalmas, szétterülő hófehér cseppkőlefolyást épített fel.
A patakmedret keresztező hidakon át továbbhaladva kevesebb a látnivaló, köztük nevezetesebb a Kardbojt, a Tündérek vára, a Jupiter trónusa és a Matyórojt.
Újabb figyelmet a Szemiramisz függőkertje, a 20-25 m magas szinlőkkel tagolt, cseppkőlefolyással díszített Budai nagyalagút nevű folyosórészlet, később a Csikós-tanya, jobbra a Pisai ferdetorony, majd baloldalon az Indiánok sátra nevű képződmény érdemel. Ezt követően a Mohácsi temető és a Darius kincse képződménycsoport mellett haladunka főágon tovább haladva érjük el a Vöröstói-túra útvonalán keresztül a jósvafői kijáratot.
További infomáció a Baradla-barlangról >>>
Túratípusok, árak, időpontok >>>
|
| |
Nagyobb térképre váltás
Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
|
| |
|
| |
|
|
