|
TÁJÉKOZTATÁS AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTŐ RENDSZERÉRŐL, A VISSZAÉLÉSEK BEJELENTÉSÉRŐL
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a jogszerű működésének biztosítása érdekében belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.
A visszaélés-bejelentési rendszer célja a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményekkel vagy mulasztásokkal, illetve egyéb visszaélésekkel kapcsolatos bejelentett információk vizsgálata a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Panasztörvény) foglalt követelményeknek megfelelően.
Az Igazgatóság törekszik arra, hogy a működése során történő esetleges visszaéléseket mielőbb felismerje és azokat orvosolja, és a bejelentők védelme mellett elősegítse a visszaélések megszüntetését.
ELJÁRÁSREND
I. AZ IGAZGATÓSÁG BEJELENTÉSVÉDELMI RENDSZERE
A belső visszaélés-bejelentési rendszert az Igazgatóság szervezetén belül kijelölt Etikai Bizottság működteti. A pártatlanság és függetlenség érvényesülése érdekében, az adott bejelentés kezelésére, kivizsgálására az Igazgatóság általános igazgatóhelyettese és gazdasági igazgatóhelyettese által kettő (2) fős Etikai Bizottság kerül kijelölésre.
A kijelölt személyeket e feladatkör ellátásában a munkáltató nem utasíthatja, és semmilyen módon nem befolyásolhatja.
A bejelentés az Etikai Bizottság tagjainak oly módon kerül továbbításra, hogy az adatok biztonsága a továbbítás során megvalósuljon.
II. A BEJELENTÉS TÁRGYA
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
III. BEJELENTÉSRE JOGOSULTAK
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet a Panasztörvény 20. § (2) bekezdése alapján:
a) az Igazgatóság által foglalkoztatott,
b) az a foglalkoztatott, akinek az Igazgatóságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
c) az Igazgatósággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet továbbá a Panasztörvény 20. § (3) bekezdése alapján:
a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az Igazgatósággal szerződéses kapcsolatban áll,
b) az Igazgatósággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
c) az Igazgatóságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
d) az Igazgatósággal a fentiek (a. vagy c. pont) szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
e) az a személy, akinek a fentiek (a. vagy c. pont) szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az Igazgatósággal megszűnt.
IV. A BEJELENTÉS MEGTÉTELÉNEK MÓDJAI
A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg.
Az írásbeli bejelentés postai úton vagy elektronikus úton tehető meg:
- Postai úton: az írásbeli bejelentés megtehető levél formájában az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság címére (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.), az Etikai Bizottság részére megküldve. A borítékon jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy „visszaélés-bejelentés”, annak érdekében, hogy a bejelentés tartalmát csak az arra feljogosított személy ismerje meg.
- Elektronikus úton: az írásbeli bejelentés megtehető elektronikus levél formájában a visszaelesbejelentes@anpi.hu e-mail címre. A tárgy mezőben javasolt feltüntetni a „BIZALMAS” megjelölést.
A szóbeli bejelentés megtehető személyesen.
- Személyesen: a szóbeli bejelentés megtehető az Igazgatóság székhelyén (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.), az Igazgatóság erre kijelölt foglalkoztatottjánál, előzetes időpontegyeztetés alapján a 06-48-506-000 telefonszámon.
- A személyesen megjelenő bejelentőt a kijelölt személy/személyek az előre egyeztetett időpontban, külön irodahelyiségben fogadja/fogadják.
- Személyesen bejelentés esetén a bejelentésről jegyzőkönyv kerül felvételére. A személyesen megtett szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyv készül.
- Személyes bejelentés esetén a szóbeli bejelentés – a személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatást követően – írásba foglalásra kerül és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára a felvett jegyzőkönyv másodpéldányban átadásra kerül.
- Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét – a szóbeli bejelentésről készült jegyzőkönyvben is dokumentáltan – szükséges felhívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kerülnek kezelésre.
- A személyesen megtett szóbeli bejelentés esetén nyilatkoztatni kell a bejelentőt arról, hogy milyen kapcsolattartási módon kíván kapcsolatot tartani és melyek az elérhetőségei.
A bejelentés során szükséges, hogy a bejelentő adja meg adatait (nevét, elérhetőségét), valamint az Igazgatósággal fennálló kapcsolatát, illetve a bejelentett esemény/jogsértés leírását.
A bejelentés hatékony kivizsgálását szolgálja a fentiek mellett az alábbiak ismertetése:
- az eset kapcsán felmerült valamennyi lényeges információ,
- érintettek ismertetése (akár elkövetői, akár sértetti oldalon),
- a bejelentésben érintett, kifogásolt személyek és szervezetek neve,
- bizonyítékok ismertetése,
- eseményről való tudomásszerzés körülményei.
A bejelentőnek lehetősége van személyazonosságának felfedése – így különösen neve és elérhetősége megadása – nélkül (anonim módon) bejelentést tenni, de a bejelentés ebben az esetben – a Panasztörvényben foglaltakra is figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.
A bejelentés megtétele jogszerű, ha
a) a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszereken keresztül, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a munkajogi vagy polgári jogi jogviszony létesítésére irányuló eljárást is – szerezte, és
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg, és az együttes feltételek teljesülnek.
Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozza, és jogszerű bejelentésre előírt feltételek teljesülése mellett a következő feltételek valamelyike teljesül:
a) a bejelentő
aa) először a belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezt követően a külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, vagy
ab) közvetlenül a külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv a Panasztörvényben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg,
b) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a külső visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy
ca) a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy
cb) a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor.
V. A BEJELENTÉS KEZELÉSE ÉS VIZSGÁLATA
Az Etikai Bizottság a belső visszaélés-bejelentési rendszerben megtett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 (hét) napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.
Személyes bejelentés esetén a szóbeli bejelentésről felvett jegyzőkönyv másodpéldányban a bejelentő számára átadásra kerül.
A bejelentéseket az Etikai Bizottság vizsgálja ki, de amennyiben a bejelentés kivizsgálásához más terület is kapcsolódik, akkor az eljárásba, az adott eset kivizsgálásába az adott terület bevonásra kerül.
Az Etikai Bizottság a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja.
A kivizsgálásra rendelkezésre álló 30 (harminc) napos határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben az Etikai Bizottság a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatja. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 (három) hónapot.
A bejelentés kivizsgálása során az Etikai Bizottság kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel, határidő tűzésével és az arra történő figyelemfelhívással, hogy a határidő elmulasztása esetén az eljárás megszüntetésre kerül.
Az Etikai Bizottság a bejelentés kivizsgálása során, a bejelentés kivizsgálásához szükséges adatokat, információkat kérhet az Igazgatóságtól. Az Igazgatóság az Etikai Bizottság erre történő felhívására, a felhívásban foglalt határidőn belül az Etikai Bizottság rendelkezésére bocsátja a kért adatokat, információkat.
A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg.
A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – az Igazgatóság más szervezeti egységével vagy foglalkoztatottjával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
A bejelentésben érintett személyt, illetve azt, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezik, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai kezelésére vonatkozó szabályokról, érintetti jogairól. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
A bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtheti, és azt bizonyítékokkal alátámaszthatja.
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
VI. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Nem vehet részt a bejelentés kivizsgálásában és a döntéshozatalban a bejelentést tevő személy, a bejelentésben érintett személy, illetőleg olyan személy, akitől az ügy elfogulatlan, pártatlan megítélése egyéb okból nem várható.
VII. A BEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK MELLŐZÉSE
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,
d) illetve a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Azonosíthatatlan személy által tett bejelentés nem kerül kivizsgálásra.
A névtelen bejelentés vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető, és a bejelentő nem kap értesítést a vizsgálat eredményéről, mellőzéséről, megtett intézkedésekről.
VIII. VIZSGÁLAT ALAPJÁN TETT INTÉZKEDÉSEK
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélés(ek) orvoslására.
Az Etikai Bizottság a vizsgálatot követően jelentést készít, amelyben összefoglalja megállapításait.
Ha a bejelentésben foglaltakat megalapozottnak ítéli az Etikai Bizottság, intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a jövőben a szabályok hasonló megsértését vagy visszaélést el lehessen kerülni.
Az Etikai Bizottság a lefolytatott vizsgálat eredményeként intézkedés meghozatala nélkül lezárja a vizsgálatot az Igazgatóság nevében, amennyiben a bejelentésben foglalt körülmények helytállósága nem állapítható meg és a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg, illetve további intézkedés megtétele nem szükséges.
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
Amennyiben a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem szolgál büntetőeljárás alapjául, ugyanakkor a vizsgálat során az Etikai Bizottság azt állapítja meg, hogy a magatartás sérti az Igazgatóság belső szabályzatainak rendelkezéseit vagy a kormányzati szolgálati jogviszonyra/munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy az Igazgatóság, mint munkáltató az érintett foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat az Etikai Bizottság javaslata alapján.
Az Etikai Bizottság a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
IX. A BEJELENTŐK VÉDELME
A bejelentőket a bejelentésükkel kapcsolatban nem érheti semmilyen hátrányos intézkedés.
Az Igazgatóság számára kiemelten fontos a bejelentők védelme, melynek érdekében biztosítja, hogy jogszerű bejelentés esetén semmiféle megtorlás vagy hátrányos megkülönböztetés ne érje, illetve, hogy jogszerű bejelentését a titokvédelmi szabályok megsértéséért való felelősségre vonás nélkül tehesse meg a bejelentő.
A védelem kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha
a) a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztörvény 1. mellékletében, illetve a 2. mellékletében szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy
b) a bejelentő az a) pont szerinti körülmény fennállását alapos okkal feltételezi.
A Panasztörvény csak bizonyos típusú bejelentések esetére biztosítja a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A védelem így teljeskörűen akkor illeti meg a bejelentőt, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a fent meghatározott európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy a bejelentő ennek fennállását alapos okkal feltételezi.
A bejelentő védelmére vonatkozó rendelkezések irányadók a bejelentésre jogosultakon kívül arra a bejelentőre is, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést és későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek.
A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során, valamint a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.
A bejelentő védelmére a Panasztörvény II. fejezet 8. alcíme alkalmazandó.
X. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÜLÉS
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
A bejelentő a jelen pontban leírt mentesülésre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.
XI. ADATKEZELÉS
A bejelentő személyazonosságát – amennyiben a megállapításához szükséges adatokat megadta – az Igazgatóság a vizsgálat során bizalmasan kezeli és biztosítja a bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
A személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.
Az Etikai Bizottság a vizsgálatot lezáró döntés meghozataláig a bejelentés tartalmára és a bejelentéssel érintett személyekre vonatkozó információkat az Igazgatóság más szervezeti egységével vagy foglalkoztatottjaival a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg, azokat köteles titokban tartani.
Az Igazgatóság a bejelentési rendszer keretei között a bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezeli.
A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére – így különösen azok továbbíthatóságára – a Panasztörvény rendelkezései irányadók.
Az Igazgatóság a bejelentések kivizsgálása kapcsán felmerülő személyes adatok kezeléséről és adatok védelméről adatkezelési tájékoztatót adott ki.
|
