Név: Abaújkéri Ördög-szikla kaptárkő TE
Törzskönyvi szám: 333/TE/14
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Település: Abaújkér
Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi
Védelmi kategória: Természeti Emlék
Kiterjedése: 0,22 hektár
Ebből fokozottan védett: 0 hektár
Védetté nyilvánító jogszabály: 17/2014. (X. 27.) FM rendelet a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről
Helyrajzi számok: Abaújkér 054/14b; 054/15b; 054/16b
A terület természetvédelmi rendeltetése az abaújkéri Gyűr-völgyben elhelyezkedő Ördög-szikla szabálytalan formájú, geológiai és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró riolit ártufa sziklaalakzatának - un. kaptárkő - valamint természeti környezetének megőrzése.
A Gyűr-völgy legnagyobb sziklája az Ördög-szikla, amely kb. 8-9 méter magasságban és 14-16 méter szélességben látszik ki a takaró lösz alól. A kaptárkövet riolit lavinatufa, áthalmozott riolittufa és tufit építik fel. Az utóbbiak esetenként diatomásak, különösen a lavinatufában gyakoriak a fumarolás kifúvások nyomai, a kovásodás és az agyagásványosodás. A kaptárkövet magába foglaló völgy a vastag löszrétegbe a csapadékvíz időszakos jellegű lefolyásával keletkezett, jellegzetesen meanderező, meredek falú löszvölgy.
A kaptárkő körül, völgyoldali és tetői pozícióban értékes, természetközeli állapotú löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae) található, számos védett fajjal. A védett területen ezek közül kiemelhető a dunai szegfű (Dianthus collinus), valamint a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) állománya.
A szikla felső részein és tetején kis foltokban nyílt sziklagyep található, kevés és gyakori fajjal. A szikla oldalában, a savanyú kőzeten néhány tő szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) is megtalálható.
A kaptárkő tövében, oldalában, illetve a szikla egy részén spontán eredetű akácos van. Az akác (Robinia pseudo-acacia) a gyökérzetével sajnos mállasztja, repeszti a riolittufát, ezzel roncsolva a kaptárkő szerkezetét. Egyes gyökerek közvetlenül fülkékből nőnek ki, illetve fülkékbe nőnek be, így fokozottan is veszélyeztetnek. Az állomány nagy része viszonylag fiatal, de magán a sziklán magtermő egyedek is élnek. A fiatal akácos kitakarja a sziklát, amelynek csak a csúcsa látszik ki a lomb mögül.
Az Ördög-szikla a löszplatóba meredek fallal mélyedő völgy nagy ívű kanyarulatánál egyedi, hatalmas riolittufa tömbként emelkedik. A szikla oldalában 5 db fülke van. A fülkék a szikla középső és felső részén, tájolás szerint keleti és északi oldalán találhatók. A szikla keleti oldalának aljában egy beomlott sziklahelyiség bejáratának felső, boltíves része látható.
A lelőhelyet Saád A. említette először. Topográfiai táblázatában 6 db fülkét jelölt, Későbbi táblázatában viszont már csak 3 db fülkét tartott nyilván. Az Ördög-sziklát Mihály Péter 1975-ben mérte fel.
A sziklához valószínűleg a helyi hiedelemvilágban „kővéválási” legendák kapcsolódnak (Szendrey 1922).
Saád Andor (1972) kutatásai szerint, kultúrtörténeti szempontból valószínűleg egykori méhészkedés nyomait őrzik, és a vadméhek befogására használták.