|
HUAN20006 SAJÓ-VÖLGY – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
INNEN (PDF formátum) letölthető.
A HUAN20006 Sajó-völgy Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített, rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.
- Alsózsolca,
- Bánréve,
- Boldva,
- Dubicsány,
- Felsőzsolca,
- Hét,
- Kazincbarcika,
- Miskolc,
- Múcsony,
- Putnok,
- Sajóecseg,
- Sajógalgóc,
- Sajóivánka,
- Sajókaza,
- Sajókeresztúr,
- Sajólád,
- Sajónémeti,
- Sajópüspöki,
- Sajósenye,
- Sajószentpéter,
- Sajóvámos,
- Sajóvelezd,
- Serényfalva,
- Szirmabesenyő,
- Szuhakálló,
- Vadna
Érintett helyrajzi számok
A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.
A terület térképi lehatárolása
Természeti adottságok, természeti értékek
A HUAN20006 Sajó-völgy Natura 2000 terület 5 különböző kistájat érint (Ózd–Egercsehi-medence, Sajó–Hernád-sík, Sajó-völgy, Tardonai-dombság), melyek közül legnagyobb területtel a Sajó–Hernád-síkon és a Sajó-völgyben van jelen.
Sajó–Hernád-sík
A Sajó–Hernád-sík alaphegysége alsó- és közép-triász triász karbonátos képződményekből, valamint újpaleozoos és mezozoos képződményekből áll, melyekre pleisztocén durva üledék települt. Ennek megfelelően a jellemző talajtípusok az öntés réti és réti talajok, réti szolonyecek, mészlepedékes réti csernozjomok, illetve hegységelőterekben csernozjom barna erdőtalajok. A terület éghajlata mérsékelten meleg, száraz.
A napsütéses órák száma évente 1850 óra alatt marad, az évi középhőmérséklet 9,3 – 9,9 °C, míg a várható éves csapadékmennyiség 540-580 mm közötti.
A táj potenciális növényzetét a Sajó és a Hernád alacsony árterein fűz-nyár ligetek, a magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligetek jelentik. A tatárjuharos lösztölgyesek jelentősebb foltjai a Sajó-Hernád torkolattól É-ÉK-re és a Bükkalja alföldi peremein nőttek. A sziki tölgyesek a táj déli, délkeleti, Tisza menti részein alakulhattak ki. Ma a táj túlnyomó része mezőgazdasági terület, nagytáblás szántóföldi kultúrákkal. A puhafás fűz-nyár ártéri erdők gyakorlatilag csak a vízfolyások keskeny sávján maradtak meg (fehér fűz – Salix alba, csöregefűz – S. fragilis, elvétve fekete nyár – Populus nigra – idős példányai), állományaikat sokfelé nemesnyárasokkal váltották fel, tömegesek az özönfajok. A keményfás ártéri erdők mára megmaradt, erősen átalakult foltjai a Belegrád melletti Kemelyi-erdő és a girincsi Nagy-erdő. A Sajóládi-erdőt gyakorlatilag letermelték. Ezek a megmaradt foltok már a Hernád-völgy és Sajóládi erdő Natura 2000 terület részei. Jellemzők a spontán terjedő és a telepített idegenhonos fajok (vörös tölgy – Quercus rubra, fekete dió – Juglans nigra, bálványfa – Ailanthus altissima, akác – Robinia pseudoacacia). Értékesebb lágyszárúak a maradvány ligeterdőkben a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), odvas keltike (Corydalis cava), erdei tyúktaréj (Gagea lutea), szagos galaj (Galium odoratum). A táj déli területein a Natura 2000 területen kívül szikes gyepek (főként cickórós puszták) vannak, melyekbe ürmöspuszta-foltok keverednek. A löszös területeket a macskahere (Phlomis tuberosa), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), hengeres peremizs (Inula germanica), dunai szegfű (Dianthus collinus), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) jelzik. A táj jellegzetességei a nagy kiterjedésű kavicsbánya-tavak, a bolygatás intenzitásától és a felhagyás időtartamától függő másodlagos növényzettel.
Sajó-völgy
A Sajó-völgy kistájat középtájon metszi a Darnó-vonal, mely tektonikai vonaltól keletre devon-karbon metamorf képződmények, nyugatra pedig triász karbonátos kőzetek alkotják az alaphegységet. Erre később oligocén márga, homok, barnakőszén-telepes miocén és homokos-homokköves összletek települtek. A felszín mintegy 60%-át folyóvízi homok fedi, ezen kívül jellemző a területen kavics, teraszkavics, lösz és löszderivátum, valamint glaciális vályog. Ezeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. A Sajó-völgy jellemző éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de az északi és észak-nyugati területeken közelít a mérsékelten nedves éghajlati típushoz. Az évi napfénytartam 1800 óra között van, a várható évi csapadékmennyiség nyugaton 600 mm, keleten 380 mm. Az évi középhőmérséklet 8,8 – 9,3 °C.
Potenciális vegetációja folyó menti ligeterdő és mocsárrét. Néhány nevezetes növény előfordulása a békaliliom (Hottonia palustris) és vízitök (Nuphar lutea) Bánrévénél, a Tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) Edelénynél, a nyári tőzike (Leucojum aestivum) Dubicsánynál. Gyakori réti iszalag (Clematis integrifolia) és a dunai szegdű (Dianthus collinus), mocsárréteken a bánsági sás (Carex buekkii). Sajnos az inváziós növények akadály nélkül terjednek a völgyben, állományaik igen nagy kiterjedésben találhatók meg a folyóparton.
Területhasználati mód, környezeti terhelés
A site 5%-a üzemtervezett erdő – elsősorban folyómenti galéria erdők.
A területen 13 vadásztársaság van jelen: Putnoki Kossuth VT, Háromkő-bérc VT, Galgóc VT, Sajókazai Sólyom VT, Vöröstölgy VT, 654210 VT, 654810 VT, Sajó-Harica-völgy VT, Miskóc-IKR VT, Kemely és Vidéke VT, Dr. Nagy Endre VT, Bőcs és Vidéke VT, Muhi Puszta VT.
A területen háromnegyed része érzékeny természeti terület és Bánréve mellett található egy ex lege védett láp is, mely az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésben van.
A gyepek egy részét az MTÉT és AKG előírásoknak megfelelően kaszálják, valamint legeltetik. A Sajó-völgyben nagy kiterjedésű nagyüzemi vegyszerezett mezőgazdasági táblák vannak, valamint a völgyet átszeli a 26-os számú nagy forgalmat bonyolító, Sajóecsegig négysávos főút. Problémát jelent az égetés, a túltartott vad túrása, a beszántás és a túllegeltetés, valamint a völgy teljes szakaszán az inváziós növények elsősorban az Acer negundo, a Parthenocysus inserta, a Soligago spp és a Ambrosia artemisifolia. Megjelenik a selyemkóró és a gyalogakác is. A területen gyakoriak a falopások és az engedély nélküli erdei mellékhaszonvétel is.
A területre jelentős hatással lévő bányák, bányatelkek: Alsó- és Felsőzsolca: homok-kavics; Dubicsány: kavics; Múcsony: szén; Sajógalgóc: kavics; Sajókaza: szén; Sajókeresztúr: kavics-homok; Serényfalva: agyag-kavics
A folyót terhelő létesítmények: BorsodChem Kazincbarcika; BÉM Zrt. Sajókeresztúr; Sajóbábonyi Vegyipari Park, Sajóbábony a Bábonyi-patakon keresztül.
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
- Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440
- Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 3270
- Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430
- Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150
- Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0
- Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510
Natura 2000-es jelölő fajok:
- tompa folyamkagyló (Unio crassus),
- nagy tűzlepke (Lycaena dispar),
- vérfű-hangyaboglárka, (Maculinea teleius)
- piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis),
- erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
- díszes légivadász (Coenagrion ornatum),
- halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus),
- homoki küllő (Gobio kessleri),
- vágócsík (Cobitis taenia),
- selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer),
- kőfúró csík (Sabanejewia aurata),
- szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus),
- petényi márna (Barbus meridionalis),
- német bucó (Zingel streber),
- vöröshasú unka (Bombina bombina),
- kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros),
- közönséges denevér (Myotis myotis),
- hegyesorrú denevér (Myotis blythii)
Egyéb Natura 2000-es fajok:
- réti csík (Misgurnus fossilis),
- balin (Aspius aspius),
- magyar bucó (Zingel zingel),
- mocsári teknős (Emys orbicularis),
- európai vidra (Lutra lutra),
- közönséges ürge (Spermophilus citellus)
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
- 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
- 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
- (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
- 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
- 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
- 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
- 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
- 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
- 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
- (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
- 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
- (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
- A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok – Petényi-márna (Barbus meridionalis petenyi), homoki küllő (Gobio kessleri), német bucó (Zingel streber), törpecsík (Sabanejewia aurata), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), díszes légivadász (Coenagrion ornatum) – és élőhelytípusok (Sík- és dombvidéki kaszálórétek 6510, Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6440) kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
- A Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei esetében a zavartabb állományokban az invazív vagy gyomfajok visszaszorítása érdekében évenkénti kaszálás, illetve esetenként szelektív cserjeirtás végzése szükséges az állapotuk javítása érdekében. A természetközeli állapotú állományokban a zavartalanság biztosítása szükséges.
- A sík- és dombvidéki kaszálóréteken évenkénti kaszálás végzése szükséges, illetve a degradálódott állományokban ezt szükség esetén szelektív cserjeirtás előzze meg. A legeltetés ezeken az élőhelyeken mellőzendő.
- A kiemelt jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Sajón természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. A Sajón a kavicspadok, mint szaporodóhelyek megmaradása is szükséges. Szintén szükséges a vízfolyást kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők.
- Az erdei szitakötő állományának megőrzéséhez sebesebb áramlású, durvább aljzatú folyószakaszok fennmaradása szükséges.
- A díszes légivadász állományának megőrzéséhez lassú folyású, vízinövényzettel gazdagon benőtt vízfolyás-szakaszokat szükséges fenntartani.
- Minden vízhez kötődő prioritás faj állományának fennmaradása, illetve növekedése érdekében fontos a szennyező források felszámolása.
- Az antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzendők.
- A prioritás fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása.
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
- Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
- Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
- A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
- A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
- Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
- A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet
- A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet
- A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
- A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
- A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
- A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
- A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
- A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
- A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
- A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
- A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-302; Fax: 46/517-399
e-mail: kornyezet.fo.miskolc@borsod.gov.hu,
honlap:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod-abauj-zemplen/szervezet/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
|