magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Természetvédelmi területek » Erdőbényei fáslegelő TT
Erdőbényei fáslegelő TT
 
Erdőbényei Fás legelő TT
 
Törzskönyvi száma: 236/TT/90
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 8/1990 (VII.17.) KÖM rendelet, és a 8/2005. (III. 23.) KvVm rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: HUBN10007 kódszámú Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel elnevezésű különleges madárvédelmi Natura 2000 terület
A terület kiterjedése: 214,36 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Települések megnevezése: Erdőbénye
EOTR koordináták: X = 817 500,  Y = 328 600
Tengerszint feletti magassága: max.: 390 m;  min.:187 m;
 
 A védett területen a védetté nyilvánítás céljának megfelelően elsődleges a hazai viszonylatban is egyre ritkább fás legelő tájképi értékének, s a hozzá kapcsolódó florisztikai és faunisztikai elemek megőrzése. Másodsorban az opálváltozatok előfordulási helyének, mint ritka lelőhelynek a védelme. 

A Természetvédelmi Terület az ún. Erdőbényei medencéhez tartozik, ahol a kőzeteket az utóvulkáni működés és a felszínformáló erők együttes hatása átalakították, és limnikus üledékkel fedték be.

A Liget-majorban pl. pirit, markazit, antimonit, realgár illetve ezek málásából képződött rozenit, copiapit és szomolnokit fordul elő és mindenképpen meg kell említenünk a területen található limnoopalit kiválásokat a kovaföldben, ezek a védett kvarc- és opálváltozatok.
Növényzetét tekintve az Aranyos-patak menti égeresek és a velük kapcsolatban lévő gyertyános-tölgyesek bár kis mértékben de hegyvidéki jellegűek, míg a medence középső és déli részein lévő sztyepp-erdősztyepp jellegű vegetáció pannon hatásról árulkodik, de magán viseli az évszázados emberi beavatkozások és hagyományos tájhasználat, elsősorban a legeltetés nyomait is.
A védett területen a gyep a legeltetés következményeként másodlagosan kialakult,  s leginkább a csenkeszek uralják (Festuca spp.). A feltételezhető eredeti erdőtársulás nagyobb részben a kocsánytalan-(cseres) tölgyes  (Quercetum petreae-cerris), kisebb részben a gyertyános-tölgyes (Querco petreae-Carpinetum)  lehetett.
A jelenlegi vegetációt jellemzik a verescsenkeszes- és franciaperjés rétek (Anthyllido-Festucetum rubrae, Pastinaco-Arrhentheretum), angolperjés-cincoros legelők (Lolio-Cynosuretum), melyek váltakoznak spontán cserjésedő erdősödő területekkel. Itt a  tölgy és gyertyán újulat mellett a szeder, a galagonya és a vadrózsa fajok dominálnak, köztük elszórtan hatalmas kocsánytalan tölgyek és gyertyánok állnak.
A terület északi-északnyugati határában, az Aranyos-patakot és a Liget-major egy részét gyertyános-tölgyesek határálják, kisebb foltokban hársas-kőrisesekkel és égerligetekkel.
 
A mozaikos vegetáció, gazdag flórát mondhat magáénak. A gyepek növényzete mind a hegyvidéki kaszálórétek, mind a völgyalji kaszálók jellegzetességeit magukon viselik, ehhez adódik a tölgyesek és gyertyánosok, valamint a cserjések fajgazdagsága.
Ugyanakkor védett és ritka növényfajokat szinte alig találunk a területen. A legelőn az agárkosbor (Orchis morio) és a dunai szegfű (Dianthus collinus) említhető. A gyertyános-tölgyesekben előfordul az erdélyi csillagvirág (Scilla kladnii) és a madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis). Jelentős természeti és tájképi értékeket képviselnek viszont a területen található idős hagyásfák és a fás legelő jelleg.
A fás legelő faunisztikai kutatása csupán a gerincesekre korlátozódott az elmúlt években. A kétéltűek közül megemlíthető a sárgahasú unka (Bombina variegata), míg a hüllők közül a keresztes vipera (Vipera berus) biztosan előfordul a védett területen.
A madarak közül tipikusan a legelőerdőket kedvelő fajok adják a karakterfajokat, mint a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), tövisszúró gébics (Lanius collurio), sárgarigó (Oriolus oriolus), búbos banka (Upopa epops). Jelentősek a harkályfélék, mint a nagy tarkaharkály (Dendrocopos major), közép tarkaharkály (Dendrocopos medius), balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus).
A terület több ragadozómadárfajnak táplálkozó területként szolgál, legjelentősebbek a fekete gólya (Ciconia nigra), a parlagi sas (Aquila heliaca), a kígyászölyv (Circaetus gallicus) és a békászó sas (Aquila pomarina).
Emlősök közül a vadmacska (Felis sylvestris) emelhető ki, de az ismert vadfajok is rendszeresen megfigyelhetők, mint az őz (Capreolus capreolus), szarvas (Cervus elaphus), vaddisznó (Sus scrofa).

 
A terület könnyen megközelíthető az Aranyos-völgy Természetvédelmi Területet is érintve Abaújkér  illetve Tokaj irányából az Erdőbénye felé vezető úton.

/FT/ 

 A Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület, az eltűnőben lévő hazai legelőerdők egyik fennmaradt tanúja.
 

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2021. 11. 02. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás