magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Egyéb védelmi kategóriák » Natura2000 » Natura 2000 területek fenntartási tervei » Elfogadott tervek » HUAN20003 Bódva-völgy és a Sas-patak völgye
HUAN20003 Bódva-völgy és a Sas-patak völgye
 
HUAN20003 BÓDVA-VÖLGY ÉS A SAS-PATAK-VÖLGYE – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
 
A Bódva-völgy és Sas-patak völgye (HUAN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve INNEN (PDF formátum) letölthető. 
 

 

 
A HUAN20003 Bódva-völgy és a Sas-patak völgye Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített, rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.

 

 
Érintett települések
  • Abod
  • Bódvalenke
  • Bódvarákó
  • Bódvaszilas
  • Boldva
  • Borsodszirák
  • Edelény
  • Hidvégardó
  • Komjáti
  • Pamlény
  • Perkupa
  • Sajószentpéter
  • Szalonna
  • Szendrő
  • Szendrőlád
  • Szin
  • Szögliget
  • Tornanádaska
  • Tornaszentandrás
  • Tornaszentjakab
  • Viszló
  • Ziliz
 
 
 
Érintett helyrajzi számok
A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.
 
 
 
 
A terület térképi lehatárolása
 
 
 
 
 
Természeti adottságok, természeti értékek
A HUAN20003 – Bódva-völgy és a Sas-patak völgye Natura 2000 terület 4 különböző kistájat érint (Bódva-völgy, Nyugati-Cserehát, Szendrői-rögvidék, Tornai-dombság), melyek közül legnagyobb területtel a Bódva-völgyet és a Tardonai-dombságot érinti.
 
Bódva-völgy
A Bódva-völgy kistáj felszínét legnagyobb részben pleisztocén üledékek borítják, melyek mellett triász mészkő, dolomit és agyagpala is jelen van. A jellemző talajtípusok a nyers és réti öntéstalajok. Ezeken kívül elhanyagolható arányban redzinák és agyagbemosódásos barna erdőtalajok is előfordulnak, de területi kiterjedésük nem több 1%-nál. Az éghajlat jellemzően mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves, de a déli területeken már a mérsékelten száraz határán van. A napsütéses órák száma nem sokkal van 1800 alatt évente, az évi középhőmérséklet 8,5 – 8,8 °C, az évi átlagos csapadékmennyiség pedig 640 – 660 mm.
Potenciális növényzete a folyóvölgy ligeterdeje, ill. bokorfüzesek és mocsárrétek. Ma kiterjedt szántók, kaszálórétek tagolják a völgyet. Nedves rétjein ritka fajokban gazdag társulások találhatók (Buxbaum-, gyepes és fekete sás – Carex buxbaumii, C. caespitosa, C. nigra, mocsári lednek – Lathyrus palustris). Több helyen megtalálható a Tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum), nádi boglárka (Ranunculus lingua) és békaliliom (Hottonia palustris). A természetvédelem a jobb állapotú gyepeket kaszálja, hogy fenntartsa egyes védett növények állományait (hússzínű ujjaskosbor – Dactylorhiza incarnata, kockás kotuliliom – Fritillaria meleagris, szibériai nőszirom – Iris sibirica). Szántóin alföldi fajok is megtelepednek (pl. parlagi kunkor – Heliotropium europaeum). A völgyben nagy területen borítanak és akadálytalanul terednek az inváziós növények.
 
Nyugati-Cserehát
A Nyugati-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit elsősorban a múlt század nagy erdőirtásai ritkították meg. A területnek ekkor még 44%-a erdősült volt (1853-ban már csak 36%, 1943-ban 22%). A Sajó–Bódva–Hernád közötti dombvidékbe délről egykor mélyen benyomult az alföldi tatárjuharos lösztölgyes, csak az északi részeken váltotta fel a cseres-tölgyes. A Rakaca völgyének környékén foltokban megjelenik a gyertyános- és melegkedvelő tölgyes is. Keményebb kőzeten néhol száraz- és félszáraz gyepek, borókás legelők is vannak, innen említhető a harangcsillag (Asyneuma canescens). A völgytalpon égeres ligeterdőket találunk. Kiterjedt foltokat borítanak a telepített fenyvesek és az akácosok. A számos fátlan terület nagy része mocsárrét, nedves magaskórós. Ezekből kiemelhető a forrásperje (Catabrosa aquatica) és keleti békakorsó (Sium sisarum). A cseres-tölgyesek szegélyén jellegzetes legelőerdők találhatók, idős tölgyekkel.
A terület legelőin, szántóin és parlagjain tömeges a vetési oroszlánszáj (Misopates orontium), ritka a galléros légyfogó (Myagrum perfoliatum).
 
Szendrői-rögvidék
A kistáj zonális erdei a cseres-, néhol a gyertyános-tölgyesek. Az erősen átalakított növényzetű tájban napjainkban legnagyobb kiterjedésűek a másodlagosan kialakított gyomos száraz és nedves gyepek, telepített erdők. Jelentős kiterjedést érnek el a völgytalpi nedves rétek, magassásosok, fűzligetek. A Bódva-mentén néhol égeresek is előfordulnak. Az aktuális növényzetre jellemzők az erősen degradált és átalakított cseres-tölgyes és más mezofil karakterű tölgyes állományok. Gyertyánostölgyes-maradványból ismert a pézsmaboglár (Adoxa moschatellina), amely a környék erdeiben igen ritka. A korábban felhagyott szőlő- és gyümölcsös területek ma gyakran közönséges tarackbúza (Elymus repens) vagy tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) dominálta erősen bolygatott száraz-félszáraz gyepek, amelyekben ritkaság a homoki vértő (Onosma arenaria). Jellemző dinamikai folyamat a cserjésedés, néhol a beerdősülés, amely veszélyezteti a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) populációit is. A környék telepített erdőkben gazdag. Kiterjedt állományai vannak a fekete-, és erdeifenyőnek és az akácnak. A gyepekben inváziós módon terjednek az aranyvessző (Solidago) nemzetség fajai, spontán újul sok helyen az akác.
 
Tornai-dombság
A Tornai-dombság területére jellemző kőzetek pleisztocén és pliocén laza üledékek, valamint exhumálódott középső-triász mészkő. A talajtanilag kifejezetten homogén kistáj felszínét 95%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a fennmaradó területeken pedig redzina borítja. Éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, évente kevesebb, mint 1800 napsütéses órával. Az évi középhőmérséklet 8,5 – 9,0 °C, a várható évi csapadékmennyiség 630 mm.
A kistáj nagy része erdőtlen, csak északi részén maradt egy kevés az egykori zonális gyertyános- és cseres-tölgyes vegetációból (pézsmaboglár – Adoxa moschatellina, bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides, ujjas keltike – Corydalis solida, fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum, nagyvirágú ibolya – Viola riviniana). A korai erdőirtások főként a szántóterületek növelése érdekében történtek, de napjainkban ezek jó része parlag. A széles völgytalpakon mocsárrétek, fűz-cserjések húzódnak igen értékes flórával (kenyérbél-cickafark – Achillea ptarmica, északi sás – Carex hartmannii, kockásliliom – Fritillaria meleagris, szibériai nőszirom – Iris sibirica). Az állandó patakok mentén egyes helyeken égeresek, fűzligetek is kialakultak. Nagy területeket borítanak a telepített fenyvesek (fenyőfajok – Pinus spp., lucfenyő – Picea abies). A cseres-tölgyesek helyére ültetett erdeifenyvesek több állománya ritka mészkerülő fajokban bővelkedik: közönséges tölgyespáfrány (Gymnocarpium dryopteris), kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), árnyékvirág (Maianthemum bifolium), fekete áfonya (Vaccinium myrtillus).
 
 
 
Területhasználati mód, környezeti terhelés
A site 5-10%-a erdőtervezett erdő – elsősorban folyó menti galéria erdők, cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és tájidegen fafajú elegyes erdők, melyek nagy része magánerdő. A területen 7 vadásztársaság van jelen: Tarnavidék Vt., Martonyi és Vidéke VT., 654810. VT., Bódva-völgye VT., Négy Évszak VT., Cserehát Cseppkő VT., Perkupai Egyetértés VT.
A területen háromnegyed része érzékeny természeti terület és kb. 50%-a ex lege védett láp.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésben van kb. 40 ha. Az értékes haris élőhelyként is szolgáló gyepek egy részét az MTÉT és AKG előírásoknak megfelelően kaszálják, valamint legeltetik. Problémát jelent az égetés, a túltartott vad túrása, a beszántás és a túllegeltetés, valamint a völgy teljes szakaszán a hulladékszennyezés. A terület Magyarország egyik legszegényebb régiója, gyakoriak a falopások és az engedély nélküli erdei mellékhaszonvétel is.
A területre jelentős hatással lévő bányák, bányatelkek: Becskeháza: dolomit; Edelény: lignit, homok, kavics; Perkupa: mészkő; Szendrő: lignit; Tornanádaska: mészkő
 
 
 
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
  • Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410
  • Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91G0
  • Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440
  • Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230
  • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510
  • Pannon cseres-tölgyesek 91M0
  • Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150
  • Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430
  • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es élőhelyek
  • Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 3260
  • Szubpannon sztyeppék 6240
  • Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 8210
 
 
 
Natura 2000-es jelölő fajok:
  • magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica),
  • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis),
  • piros kígyószisz (Echium russicum),
  • tornai vértő (Onosma tornensis),
  • sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis),
  • patakcsiga (Sadleriana pannonica),
  • balogcsiga (Vertigo angustior),
  • tompa folyamkagyló (Unio crassus),
  • nagy tűzlepke (Lycaena dispar),
  • vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius),
  • zempléni futrinka (Carabus zawadszkii),
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo),
  • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
  • díszes légivadász (Coenagrion ornatum),
  • piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis),
  • ingola (Eudontomyzon spp.),
  • petényi márna (Barbus meridionalis),
  • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus),
  • halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus),
  • vágócsík (Cobitis taenia),
  • homoki küllő (Gobio kessleri),
  • kőfúró csík (Sabanejewia aurata),
  • német bucó (Zingel streber),
  • vöröshasú unka (Bombina bombina),
  • csonkafülű denevér (Myotis emarginatus),
  • nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum),
  • hegyesorrú denevér (Myotis blythii),
  • közönséges denevér (Myotis myotis),
  • tavi denevér (Myotis dasycneme)
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es fajok:
  • hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana)
  • sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
  • csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)
  • nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
  • réti csík (Misgurnus fossilis)
  • balin (Aspius aspius)
  • európai vidra (Lutra lutra)
 
 
 
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
  • 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
  • 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
  • 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
  • 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
  • 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
  • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
  • 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
 
 
 
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
  • A szubpannon sztyeprétek, patak menti mocsárrétek, fajgazdag kaszálórétek, vérfüves láprétek, kőrises és égeres ligeterdők megőrzése és fenntartása, valamint ezekhez az élőhelyekhez kötődő jelölőfajok – magyar nőszirom, vérfű boglárka, zempléni futrinka – populációinak védelme és monitorozása. Az épület és odúlakó denevérkolóniák – kis- és nagy patkós, valamint csonkafülű denevér - életfeltételeinek és zavartalanságának biztosítása. A Bódva-folyó Petényi-márna, tiszai ingola, homoki küllő, német bucó, törpecsík, sávos bödöncsiga populációjának megőrzése.
  • A területen található természetközeli állapotú magaskórós szegélytársulások megőrzése azok zavartalanságának biztosítása.
  • A Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei esetében a zavartabb állományokban az invázív vagy gyomfajok visszaszorítása érdekében évenkénti kaszálás, szükség esetén szelektív cserjeirtás végzendő az állapotuk javítása érdekében. A természetközeli állapotú állományokban a zavartalanság biztosítása szükséges.
  • A sík- és dombvidéki kaszálóréteken évenkénti kaszálás végzése, illetve a degradálódott állományokban ezt szükség esetén szelektív cserjeirtás előzze meg. A legeltetést ezeken az élőhelyeken mellőzni szükséges.
  • A Bódvát és a Sas-patakot kísérő természetközeli állapotú ligeterdő maradványok fennmaradása érdekében a zavartalanság biztosítása szükséges.
  • Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása a és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő.
  • Minden fontos telelőhelyen a teljes telelési időszak során kerülendő a denevérek zavarása, illetve a barlangbejárások szüneteltetése szükséges. Minden lezárt, vagy nem megfelelően lezárt barlang esetében denevérbarát lezárás, illetve biztonságos denevérbejárók létesítése szükséges. Gondoskodni kell a gyenge állékonyságú bányavágatok fenntartásáról és rendszeres ellenőrzéséről.
  • A lehető legnagyobb számban meghagyandók az erdőkben a denevérek számára alkalmas odvas fák.
  • A kiemelt jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Bódván és a Sas-patakon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. Szintén szükséges a vízfolyásokat kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is. Ahol ez hiányzik, ott őshonos fajokból (elsősorban füzekből, mézgás égerből) álló ligetet szükséges hagyni felnőni, szükség esetén telepíteni. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők.
  • A sávos csiga állományának megőrzéséhez a Bódván természetközeli állapotú, változatos megjelenésű, gyors folyású mederszakaszok fennmaradása szükséges.
  • Minden vízhez kötődő prioritás faj állományának fennmaradása, illetve növekedése érdekében fontos a szennyező források felszámolása.
  • A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, magaskórósok) megőrzése szükséges.
  • A vérfű hangyaboglárka állományok fennmaradása érdekében a vérfüves üde gyepek kaszálással történő fenntartása szükséges. A kaszálást ezeken a gyepeken legalább részben ki szükséges tolni nyár végéig, vagy a gyep egy részét kaszálatlanul szükséges hagyni.
  • A magyar nőszirom állományának megőrzése érdekében a termőhely zavartalansága biztosítandó, szükség esetén szelektív cserjeirtás végzendő.
  • Az antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzesetek megelőzése.
  • A prioritás fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása.
 
 
 
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
  • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
  • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
  • A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
  • A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
  • Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
  • A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet
  • A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet
  • A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
  • A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
  • A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
  • A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
 
 
 
 
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
 
 
 
 
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-302; Fax: 46/517-399
e-mail: kornyezet.fo.miskolc@borsod.gov.hu,
honlap:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod-abauj-zemplen/szervezet/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly
 
 
 
Kapcsolódó linkek:

 
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
 
 
 
   
 
2021. 11. 04. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
Magyar Nemzeti Parkok

Világörökség
ANP Turisztikai Honlapja
 
 
 
 
 
 
Programok-Programs
    
Megérkezett!
Időjárás

Találat..
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás