magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Egyéb védelmi kategóriák » Natura2000 » Natura 2000 területek fenntartási tervei » Elfogadott tervek » HUAN20002 Rakaca-völgy és oldalvölgyei
HUAN20002 Rakaca-völgy és oldalvölgyei
 

HUAN20002 RAKACA-VÖLGY ÉS OLDALVÖLGYEI – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

 
A  Rakaca-völgy és oldalvölgyei (HUAN20002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve INNEN (PDF formátum) letölthető.
 
 
 
A HUAN20002 Rakaca-völgy és oldalvölgyei Natura 2000 terület fenntartási tervének rövid tájékoztató kiadványa innen letölthető.
 
 
Érintett települések:
  • Büttös,
  • Csenyéte,
  • Debréte,
  • Felsőgagy,
  • Gagybátor,
  • Gagyvendégi
  • Galvács,
  • Kány,
  • Keresztéte,
  • Krasznokvajda,
  • Litka,
  • Meszes,
  • Pamlény,
  • Perecse,
  • Rakaca,
  • Rakacaszend,
  • Szászfa,
  • Szemere,
  • Tornabarakony
 
 
 
Érintett helyrajzi számok
A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.
 
 
 
A terület térképi lehatárolása
 
 
 HUAN20002_rakaca_volgy_es_oldalvolgyei
 
 
 
 
Természeti adottságok, természeti értékek
 
Keleti-Cserehát
A kis mélységben található alaphegységet devon-karbon metamorf képződmények képezik, melyekre hordalékkúp épült. A felszín közel 60%-át szoliflukciós agyag, 15%-át holocén üledék borítja. Jellemző talajtípusai agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek illetve csernozjom erdőtalajok. A kistáj éghajlata legnagyobbrészt mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, délen száraz. Az átlagos évi középhőmérséklet 9,0 °C, a napsütéses órák száma 1800 óra, a csapadék mennyisége évente 570 és 620 mm között van. A kistáj a Hernádba futó patakok vízgyűjtő területe.
A Keleti-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit a múlt század nagy erdőirtásai ritkították meg. A területének közel a fele akkor még erdős volt, majd a II. világháborút követően kiterjedésük ismét megfeleződött. Az Alföld felől felhúzódó lösztölgyes volt korábban a legnagyobb kiterjedésű zonális társulás, amihez északabbra a cseres-tölgyes kapcsolódott (borzas zanót – Chamaecytisus hirsutus, erdei ujjaskosbor – Dactylorhiza fuchsii, Szent László-tárnics – Gentiana cruciata, epergyöngyike – Muscari botryoides, parlagi rózsa – Rosa gallica). Jellegzetesek az erdőszélek ligetesedő, legelőerdőként használt állományai. Kisavanyodó gyepjeik mészkerülő jellegű fajok élőhelyei (macskatalp – Antennaria dioica, sváb rekettye – Genista germanica, agárkosbor – Orchis morio, kövi pimpó – Potentilla rupestris). Az északi, határ menti területeken foltokban megjelenik a gyertyános-tölgyes, középhegységi elemekkel (pl. berki szellőrózsa – Anemone nemorosa).
A völgyekben még néhol égeresek húzódnak, a források fakadási helyein töredékes társulásokban ritka hegyvidéki fajok fordulnak elő (kenyérbél-cickafark – Achillea ptarmica, rezgő, bánsági és gyepes sás – Carex brizoides, C. buekii, C. caespitosa, forrásperje – Catabrosa aquatica, kotuliliom – Fritillaria meleagris, kígyógyökerű keserűfű – Persicaria bistorta, füles fűz – Salix aurita, zergeboglár – Trollius europaeus, éplevelű macskagyökér – Valeriana simplicifolia). Kiterjedt foltokat borítanak a telepített fenyvesek és akácosok. A terület legnagyobb része ma legelő, szántó és parlag.
 
Nyugati-Cserehát
Geológiai felépítésében a Keleti- Csereháttal lényegében megegyező felépítésű terület, melynek jellemző talajai agyagbemosódásos barna erdőtalajok, délen barnaföldek illetve csernozjom barna erdőtalajok. A terület éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de délen már a száraz éghajlati típushoz tartozik. Évi átlagban 1800 óránál kevesebb napsütés jellemző, az átlagos évi középhőmérséklet 9,2 °C, a jellemző csapadékmennyiség 550-600 mm.
A Nyugati-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit elsősorban a múlt század nagy erdőirtásai ritkították meg. A területnek ekkor még 44%-a erdősült volt (1853-ban már csak 36%, 1943-ban 22%). A Sajó–Bódva–Hernád közötti dombvidékbe délről egykor mélyen benyomult az alföldi tatárjuharos lösztölgyes, csak az északi részeken váltotta fel a cseres-tölgyes. A Rakaca völgyének környékén foltokban megjelenik a gyertyános- és melegkedvelő tölgyes is. Keményebb kőzeten néhol száraz- és félszáraz gyepek, borókás legelők is vannak, innen említhető a harangcsillag (Asyneuma canescens). A völgytalpon égeres ligeterdőket találunk. Kiterjedt foltokat borítanak a telepített fenyvesek és az akácosok. A számos fátlan terület nagy része mocsárrét, nedves magaskórós. Ezekből kiemelhető a forrásperje (Catabrosa aquatica) és keleti békakorsó (Sium sisaroides). A cseres-tölgyesek szegélyén jellegzetes legelőerdők találhatók, idős tölgyekkel.
A terület legelőin, szántóin és parlagjain tömeges a vetési oroszlánszáj (Misopates orontium), ritka a légyfogó (Myagrum perfoliatum).
 
Rakacai-völgymedence
A kistáj nyugati részén devon mészkő, más területein pleisztocén üledék alkotják a talajképző kőzetet. A pleisztocén üledékbe vörösagyag keveredett, ezen agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. A völgyperem magasabb térszínein redzina talajok találhatóak. Az éghajlat itt mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, kevesebb, mint 1800 napsütéses órával évente. Az átlagos évi középhőmérséklet 8,9-9,3 °C, a csapadék mennyisége 600 és 620 mm között jellemző.
A terület potenciális vegetációja a cseres-tölgyes, melynek nagyon kevés ép állománya maradt fenn. A medencében ma túlnyomórészt száraz gyepeket, szántókat és parlagterületeket találunk. A völgyek aljában nedves rétek, mocsárrétek, fűz-cserjések maradtak fenn, az inváziós fajok állományai azonban ezeket lassan elborítják. A kistáj elenyésző részén találunk molyhos tölgyes erdőfoltokat, felhagyott gyümölcsösöket. Ezek száraz erdőssztyepp jellegű növényzetéből kiemelhető a tavaszi hérics (Adonis vernalis), bárányüröm (Artemisia pontica), magyar bogáncs (Carduus collinus), tarka imola (Centaurea triumfettii), cseplesz meggy (Prunus fruticosa), magyar zörgőfű (Crepis pannonica), nagyezerjófű (Dictamnus albus), piros kígyószisz (Echium maculatum), magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), sárga len (Linum flavum), tarka kosbor (Orchis tridentata), sárga szádor (Orobanche lutea), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), parlagi rózsa (Rosa gallica), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), közönséges borkóró (Thalictrum minus). A foltokban előforduló gyertyános-tölgyesekben él egy-két érdekes erdei faj (zelnice – Prunus padus, tatár juhar – Acer tataricum, kétlevelű sarkvirág – Platanthera bifolia). A mocsárréteken unikális a kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta), zergeboglár (Trollius europaeus) előfordulása, de értékesek a bánsági, kétsoros és északi sás (Carex buekii, C. disticha, C. hartmannii), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) állományai is.
 
Tornai-dombság
A terület jellemző kőzetei pleisztocén és pliocén laza üledékek, valamint exhumálódott középső-triász mészkő. A talajtanilag kifejezetten homogén kistáj felszínét 95%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a fennmaradó területeken pedig redzina borítja. Éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, évente kevesebb, mint 1800 napsütéses órával. Az évi középhőmérséklet 8,5 – 9,0 °C, a várható évi csapadékmennyiség 630 mm.
A kistáj nagy része erdőtlen, csak északi részén maradt egy kevés az egykori zonális gyertyános- és cseres-tölgyes vegetációból (pézsmaboglár – Adoxa moschatellina, bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides, ujjas keltike – Corydalis solida, fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum, nagyvirágú ibolya – Viola riviniana). A korai erdőirtások főként a szántóterületek növelése érdekében történtek, de napjainkban ezek jó része parlag.
A széles völgytalpakon mocsárrétek, fűz-cserjések húzódnak igen értékes flórával (kenyérbél-cickafark – Achillea ptarmica, északi sás – Carex hartmannii, kotuliliom – Fritillaria meleagris, szibériai nőszirom – Iris sibirica). Az állandó patakok mentén egyes helyeken égeresek, fűzligetek is kialakultak. Nagy területeket borítanak a telepített fenyvesek (fenyőfajok – Pinus spp., lucfenyő – Picea abies). A cseres-tölgyesek helyére ültetett erdeifenyvesek több állománya ritka mészkerülő fajokban bővelkedik: közönséges tölgyespáfrány (Gymnocarpium dryopteris), kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), árnyékvirág (Maianthemum bifolium), fekete áfonya (Vaccinium myrtillus).
 
Felhasznát irodalom:
Dövényi Z. szerk. (2010):Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest
Sajó a Bódvával alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási terve - www.vizeink.hu
Szabó J. (1998): A Cserehát vidék geomorfológiai fejlődése és domborzati képe. In: Földrajzi Értesítő XLVII.1998.3. füzet, pp.409-431.
 
 
Területhasználati mód, környezeti terhelés
A site 50%-a erdőtervezett erdő – elsősorban puhafás vegyes erdők, cseres-tölgyesek és tájidegen fafajú elegyes erdők – mely részben Északerdő Zrt. kezelésben van, részben magánerdő. A területen 5 vadásztársaság van jelen: Négy Évszak VT, Hunor Diana Egyesület VT, Cserehát VT, Hunyadi J. VT, 65610 FTVK.
A területen háromnegyed része érzékeny természeti terület és kb. 40%-a ex lege védett láp.
A Lyuba-tanya felé vezető út mellett régészeti lelőhely található. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésben van kb. 20 ha. Az értékes haris élőhelyként is szolgáló gyepek egy részét az MTÉT és AKG előírásoknak megfelelően kaszálják, valamint legeltetik. Problémát jelent az égetés, a túltartott vad túrása, a beszántás és a túllegeltetés, valamint a völgy teljes szakaszán a hulladékszennyezés. A terület Magyarország egyik legszegényebb régiója, gyakoriak a falopások és az engedély nélküli erdei mellékhaszonvétel is.
A területre jelentős hatással lévő bányák: Galvács: mészkő és homok, Meszes: Vár-hegy dolomit, Rakacaszend: Kopasz-hegy mészkő.
 
 
 
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
  • Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410
  • Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230
  • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0
  • Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440
  • Szubpannon sztyeppék 6240
  • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510
  • Pannon cseres-tölgyesek 91M0
  • Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430
 
 
 
Natura 2000-es jelölő fajok:
  • magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica),
  • piros kígyószisz (Echium russicum),
  • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis),
  • zempléni futrinka (Carabus zawadszkii),
  • vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius),
  • nagy tűzlepke (Lycaena dispar),
  • díszes légivadász (Coenagrion ornatum),
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo),
  • balogcsiga (Vertigo angustior),
  • tompa folyamkagyló (Unio crassus),
  • vágócsík (Cobitis taenia),
  • petényi márna (Barbus meridionalis),
  • halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus),
  • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus),
  • csonkafülű denevér (Myotis emarginatus),
  • kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros),
  • nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus),
  • közönséges ürge (Spermophilus citellus).
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es fajok:
  • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
  • sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax),
  • nagy szarvasbogár (Lucanus cervus),
  • csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria),
  • réti csík (Misgurnus fossilis),
  • homoki küllő (Gobio kessleri),
  • vöröshasú unka (Bombina bombina),
  • európai vidra (Lutra lutra).
 
 
 
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
  • 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
  • 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
  • 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
  • 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
  • 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
  • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
  • 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
 
 
 
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
  • A szubpannon sztyeprétek, patak menti mocsárrétek, fajgazdag kaszálórétek, vérfüves láprétek megőrzése és fenntartása, valamint ezekhez az élőhelyekhez kötődő jelölőfajok – magyar nőszirom, vérfű boglárka, zempléni futrinka – populációinak védelme és monitorozása. Az épület és odúlakó denevérkolóniák életfeltételeinek és zavartalanságának biztosítása. A Rakaca-patak Petényi-márna populációjának megőrzése.
  • A szubpannon sztyepp esetében a cserjésedés nyomon követése és szükség esetén cserjeirtás végzése.
  • A Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei esetében a zavartabb állományokban az invazív vagy gyomfajok visszaszorítása érdekében évenkénti kaszálás, illetve esetenként szelektív cserjeirtás végzése szükséges az állapotuk javítása érdekében. A természetközeli állapotú állományokban a zavartalanság biztosítása szükséges.
  • A sík- és dombvidéki kaszálóréteken évenkénti kaszálás végzése szükséges, illetve a degradálódott állományokban szelektív cserjeirtás is szükséges.
  • Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítása mellőzendő.
  • A lehető legnagyobb számban meghagyandók az erdőkben a denevérek számára alkalmas odvas fák.
  • A Petényi-márna állományok fennmaradása érdekében a Rakaca-patakon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású szakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. Szintén szükséges a patak menti kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is. Ahol ez hiányzik, ott őshonos fajokból (elsősorban füzekből, mézgás égerből) álló ligetet kell kialakítani. A Petényi-márna állományának növekedése érdekében haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők.
  • A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, magaskórósok) megőrzése szükséges.
  • A vérfű hangyaboglárka állományok fennmaradása érdekében a vérfüves üde gyepek kaszálással történő fenntartása szükséges. A kaszálást ezeken a gyepeken legalább részben ki szükséges tolni nyár végéig, vagy a gyep egy részét kaszálatlanul szükséges hagyni.
  • A magyar nőszirom állományának megőrzése érdekében a termőhely zavartalansága biztosítandó, szükség esetén szelektív cserjeirtást kell végezni.
  • Az antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket meg kell előzni.
  • A prioritás fajok esetében az állományok változását rendszeresen monitorozni kell.
 
 
 
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
  • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
  • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
  • A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
  • A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
  • Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
  • A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet
  • A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet
  • A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
  • A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
  • A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
  • A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
 
 
 
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
 
 
 
 
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-300; Fax: 46/517-399
e-mail: eszakmagyarorszagi@zoldhatosag.hu,
honlap: www.emiktvf.hu és http://emiktvf.zoldhatosag.hu
 
 
 
Kapcsolódó linkek:
 
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
 
 
 
   
 
2017. 02. 21. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
Magyar Nemzeti Parkok

Világörökség
ANP Turisztikai Honlapja
 
Programok-Programs
    
Zempléni TK
ANP szállások
Aggtelek
 
 

 
 
Kövirózsa Apartmanház - Aggtelek - Accommodation 
 

 
Jósvafő
 
Tengerszem Szálló és Oktatási Központ - Jósvafő - Accommodation 
 

 
Szögliget
 
Szalamandra-ház - Szögliget - Accommodation
 
Nyíregyházi Állatpark
-10 %
A barlangbelépő felmutatásával kedvezményesen látogathatják a
Megérkezett!
Megrendelhető az Új magyar fűvészkönyv II. kötete! >>>
 Új magyar fűvészköny
Turistautak.hu

Ingyenes letölthető túraútvonalak GPS-re az egész országbólTuristautak.hu

Red List - Species of day
Red List - Species of Day -  A nap Vörös Könyves faja
Tokaj Kereskedőház
 
 
Időjárás

Pontos idő

Találat..
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás