magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Természetvédelmi területek » Tállyai Patócs-hegy TT
Tállyai Patócs-hegy TT
 
Tállyai Patócs-hegy TT
 
Törzskönyvi száma: 189/TT/87
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 76/2007. (X. 18.) KvVM rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: 45/2006.(XII. 8.) KvVM rendelet alapján HUBN 10007 és HUBN20074 k Natura2000
A terület kiterjedése: 3,24 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén
Települések megnevezése: Tállya
EOTR koordináták X =   , Y =  ; Ész: 49o 13’ 93” Kh: 21o 13’ 93”
Tengerszint feletti magassága: 206 m
 

        A Patócs-hegyet a földtörténeti újkor harmadkorában, a miocénben kezdődő vulkáni tevékenység hozta létre, mint szubvulkáni testet. Kúpja explozív és effuziv tevékenység által épül fel, kora kb.10-11 millió év.  A hegy legnagyobb részét a Szerencsi Riolittufa Formáció képződményei alkotják

 

Fotó: Zsólyomi Tamás

 

A kőzet a védett terület három hektárján gyakran a felszínen, mint sziklamező található. A rajta kialakult talaj folyamatosan lemosódott, még a riolit, mint a legellenállóbb kőzet kipreparálódott és sziklamezőt, un. kőtengert alkot.

A terület legnagyobb részét lejtősztyepprét borítja, amely a sziklakibúvásos részeken felnyílik. A riolit alapkőzet miatt növényzete keveredik a szilikát sziklagyep és lejtősztyepp növényzettel, valamint itt éri el a hegyaljai lejtősztyeprét elterjedésének az északi határát. Ez a társulás őrzi a legtöbb értékes növényfajt, így a magyar nőszirmot (Iris aphylla subsp. hungarica) is. A gyepszintben típusjelző lappangósás (Carex humilis) nagy foltokban borítja a területet. 

 

 

Fotó: Huber Attila

 

Ritka növényfajok még a területen a  selymes boglárka (Ranunculus illyricus), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), magyar kőhúr (Minuartia frutescens). Gyakoriak a tavaszi aszpektusban a  leánykökörcsin (P. grandis), a törpemandula (Amygdalus nana), az apró nőszirom (Iris pumila) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis).

A nyár ugyancsak virággazdag, hiszen ekkor nyílik a macskahere (Phlomis tuberosa), a magyar bogáncs (Carduus collinus), a nagy pacsirtafű (Polygala major), a piros kígyószisz (Echium maculatum), a mezei szegfű (Dianthus deltoides), a  tarka búzavirág (Centaurea triumfettii subsp. aligera). Majd ősszel a csillag őszirózsa (Aster amellus) lila fészkeivel találkozhatunk.

A sztyeplejtőkkel közvetlenül érintkeznek a felhagyott gyümölcsösök, szőlők, ahová mára már visszatelepülnek a sztyepnövények pl. 4 árvalányahajfaj (Stipa pennata, S. tirsa, S.pulcherrima, S. dasyphylla) és  a ritka a wittmann rencsény (Erysimum witmannii subsp. pallidiflorum).

Jellegzetes cserjést alkot a  a törpemandula (Amygdalus nana) és a csepleszmeggy (Cerasus fruticosa).

 

A terület faunája kettős, hiszen részben erdei fajokból, illetve cserjések fajaiból áll – itt elsősorban a gerinces faunát kell érteni, részben pedig a sztyepprétek gerinctelen faunájából adódik.

A meleg délies kitettségű kopár részeken gyakori a zöld gyík (Lacerta viridis), a környező meleg tölgyesekből pedig táplálkozni jár a területre az erdei sikló (Elaphe longissima). A lepkék közül kiemelekedőek a nappali lepkék Tavasszal gyakori a kardoslepke (Iphiclides podalirius) és a fecskefarkú lepke (Papilio machaon). A sztyeprétek nyárvégi aszpektusában gyakoriak a különféle szemeslepkék. A gazdag madárvilág kiemelkedő értékei a területen vadászó ragadozók pl. kígyászölyv  (Circaetus gallicus), a bokorerdőkben gyakori a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a poszátafajok.

 /FT/

 

  Tallyai-Patocs-hegy_TT_76-2007_KvVM.pdf (60.2 kb)


Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2017. 02. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás