magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Tájvédelmi körzetek » Zempléni TK
Zempléni TK
 

Törzskönyvi száma: 172/TK/84
Védetté nyilvánítós jogszabály száma:1/1984. (XII. 13.) OKTH rend. alapján a védettséget a 147/2007(XII.27)KvVM rendelet tartja fenn
Nemzetközi egyezmény jelölése, sorszáma: HUBN10007 SPA, HUBN20084, HUBN20085, HUBN20088,HUBN20089, HUBN 20090, HUBN20092, HUBN20093, HUAN20007 SAC(SCI) Natura 2000 területek
Terület kiterjedése: 27 783
Megye megnevezése: Borsod – Abaúj – Zemplén megye
Települések megnevezése: Boldogkőváralja, Arka, Fony, Mogyoróska, Regéc, Háromhuta, Nagyhuta, Kishuta, Komlóska, Makkoshotyka, Göncruszka, Gönc, Telkibánya, Bózsva, Nyíri, Füzér, Pusztafalu, Hollóháza,
Aerület középpontjának földrajzi és/vagy EOTR koordinátái:
Y= 344 991

X =822 993

 Tengerszint feletti magassága:min.: 200 m, max: 893 m 

 

Füzér vára a Zempléni Tájvédelmi Körzetben

 

1984 végén alakult 26496 hektárral. A terület a Zempléni-hegység, s ezzel együtt az Eperjes-Tokaji-hegylánc részeként északon - Szlovákia területén - csatlakozik a Kárpátok vonulatához. Ez meghatározza éghajlatát és döntően befolyásolja növény- és állatvilágának az alakulását.
 A hegység keletkezésében a "tűz" játszotta a főszerepet. A 14-16 millió évvel ezelőtt működött vulkánok hozták létre a hegység kőzettömegének zömét és utóműködéseikkel együtt a változatos ásványok sokaságát. Egykor a működő "tűzhányók" közé helyenként tenger is benyomult és üledékei, valamint a beszóródó vulkáni tufa számos növény- és állat ősmaradványát őrzi.
 A tájvédelmi körzet hegyeit túlnyomórészt lomberdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök, a völgyekben futó patakokat égeresek kísérik. Érdekes színfoltként néhol nyíresek, sziklaerdők találhatóak. A hegység lágyszárú növényzete rendkívül változatos, sok a közeli Kárpátokkal közös, magashegyvidéki flóraelem. A különböző védett ritkaságokat felvonultató élőhelyek közül kiemelkednek, az orchideákban gazdag hegyi kaszálórétek, a jó vízellátású, tocsogós lápok, a színpompás szilikát sziklagyepek és a savanyú talajú, korpafüves, áfonyás bükkösök, nyíresek.

 

 Sólyom-kő, a kedvelt sziklamászó helye a Zempléni Tájvédelmi Körzetnek


 Állatvilága a sajátos flórához kapcsolódóan szintén rendkívül változatos. Jelentős nagyvadállománnyal rendelkezik, amelyből a kárpáti gímszarvas állományt trófeái messze földön híressé tették, de megtalálható itt a védett hazai emlősök legtöbb faja is. Madárvilágára jellemző a hegyvidéki fajok jelenléte. Ilyen például a magyar nép híres madarának rokona, a fekete gólya, a nappali ragadozó madaraink, összes hazai bagolyfajunk, vagy a ritka földön fészkelő fajdunk, a császármadár. Előfordul még ma is a keresztes vipera, amelynek veszélyességét sokszor eltúlozzák. Az állatvilágból legnagyobb számban a legkisebbek, a rovarok és egyéb gerinctelenek képviseltetik magukat. Számtalan olyan faj találta meg itt életfeltételeit, amely az országban máshol nem fordul elő, tovább növelve ezzel a hegység élővilágának gazdagságát és értékét.
 Természetesen egy tájvédelmi körzethez a hegyvidék természeti adottságai mellett hozzá tartozik az ott élő lakosság hagyományos gazdálkodási tevékenysége, kulturális és történelmi múltjának emlékei is. Ki ne ismerné az Árpád-kori várak híres romjait (Füzér, Regéc, Boldogkő) vagy ki ne hallott volna a magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek itt tartózkodásáról. A kultúrtörténeti emlékek, a hegyek szépsége, vadregényessége talán az ország egyik legszebb vidékévé varázsolják a Zemplént és ez az ami magával ragadhatta az évszádok során a hegységbe látogató utazókat és váltotta ki csodálatukat.

 

Boldogkő vára, a Tájház udvaráról - Boldogkőváralja - Zempléni Tájvédelmi Körzet

 

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2016. 04. 19. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás