|
HUBN20074 TÁLLYAI PATÓCS-HEGY ÉS SÁTOR-HEGY – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
A Tállyai Patócs-hegy és Sátor-hegy (HUBN20074) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve INNEN (PDF formátum) letölthető.
A HUBN20074 Tállyai Patócs-hegy, Sátor-hegy Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített, rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.
- Tállya
- Abaújszántó
- Abaújkér
Érintett helyrajzi számok
A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.
A terület térképi lehatárolása
Természeti adottságok, természeti értékek
A terület – Magyarország Kistájainak Kataszterét figyelembe véve – Abaúj-Hegyalja része. A kistáj 150-893 m tszf-i magasságú vulkáni hegység. Az átlagos relatív relief 180 m/km2. Keletről a Központi-Zemplén és a Szerencs-köz, délről a Szerencsi-dombság határolja.
Az erős horizontális tagoltságú középhegység domborzatát keskeny tetőmaradványok és mély völgyek váltakozása jellemzi. A tervezési terület központja a két vulkáni kúp: Sátor-hegy és a Krakó.
A terület a mérsékelten hűvös, mérsékelten-száraz éghajlatú, klímája jellemzően kontinentális, erős szubmediterrán hatással.
A tervezési terület északi határában névtelen forrásból, névtelen patak fut az Aranyos-patakba. A Szár-hegy és a Krakó között a Drahos-kút található. A Szár-hegy északi lábánál fakad a Csipkési-forrás, míg a hegy déli lábánál időszakos vízfolyás ered. A Krakó déli lábánál két kisebb forrást és időszakos vízfolyást találunk. A terület vízfolyásai és forrásai alacsony vízhozamúak.
A Tokaj–Eperjesi-hegység peremén mindenütt riolittufa van a felszínen.
A Patócs-hegyet a földtörténeti újkor harmadkorában, a miocénben kezdődő vulkáni tevékenység hozta létre, mint szubvulkáni testet. A hegy legnagyobb részét a Szerencsi Riolittufa Formáció képződményei alkotják. A kőzet a védett terület három hektárján gyakran a felszínen, mint sziklamező található. A rajta kialakult talaj folyamatosan lemosódott, még a riolit, mint a legellenállóbb kőzet kipreparálódott és sziklamezőt, un. kőtengert alkot.
Az abaújszántói Sátor-hegy és a Krakó kettős riolit hablávakúpját Székely A. (1997) szerint a dóm alakú dagadókúpok közé soroljuk, mely legnagyobb részben szintén riolitból és riolittufából épül fel (Vizsolyi Riolittufa Formáció és azon belül Sulyomtetői Riolit Tagozat képződményei). A terület északi részén Abaújszántói Tagozat képződményei csak kis mértékben jellemzőek, míg a terület déli részén megjelenik a Kishutai Riolit is. A hegylábakat északon és keleten nyirok, még délen és nyugaton lösz borítja.
A riolit és riolittufa máladékain agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. Mechanikai összetételük agyagos vályog. A sekély termőrétegű kőzetmáladékokon kialakult talajváltozatokra a szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. Kémhatásuk a gyengén savanyútól az erősen savanyúig változó. A hegylábak lösztakaróin barnaföldek keletkeztek. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező
A Patócs-hegyen igen száraz, erubáz talaj található fehér rioliton.
A Tállya és Abaújszántó község határában fekvő Natura 2000 terület és környéke Hegyalja egykori képét és fajgazdagságát őrző refúgium, mely növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), északi-középhegységi flóravidék (Matricum), Tokajense flórajáráshoz tartozik. Délről az Alföld felől pannon, mediterrán és szubmediterrán növényföldrajzi hatások érik.
A térséget egykor borító pannon erdősztyepp vegetáció maradványai itt még viszonylag nagy kiterjedésben és természetközeli állapotban találhatók. A környező területekkel ellentétben a terület megmenekült a tájátalakítástól, szőlőtelepítéstől. Legértékesebb élőhelyei a molyhostölgyes-bokorerdő foltokkal tarkított lejtősztyepprétek és sztyeppcserjések.
Az erdőfoltok mentén és a szőlőművelés során létrehozott kőrakásokon (grádok) az egykori pannon vegetációra jellemző erdősztyep maradt fenn.
A terület északi részén fenyővel elegyes tölgyesek találhatók, foltokban megjelenik az akác is.
A lejtősztyepek, erdőssztyep-vegetáció és melegkedvelő-tölgyes foltok jellemzője a kontinentális és pontusi-pannon flóraelemek mellett a szubmediterrán elemek megjelenése. Lejtősztyepek jellegzetes fajai az árvalányhajak, melyek 5 faja is megtalálható a területen: (Stipa pennata, S. dasyphylla, S. pulcherrima, S. capillata, S. tirsa).
Tavasszal tömegesen találjuk a tavaszi hérics (Adonis vernalis), apró nőszirom (Iris pumila) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) virágait. Különleges értéket képvisel a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana) állománya, valamint a magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) 100-150 töves populációja, és fokozottan védett ritkaság a borsóképű lednek (Lathyrus pisiformis).
Tölgyesek ritka növénye a bennszülött abaúji galaj (Galium abaujense).
A terület rovarvilága rendkívül gazdag, melynek oka egyrészt a változatos növényzet, másrészt a Zempléni-hegység és ezen belül a Hegyalja sajátos földrajzi helyzete.
Faunájában keverednek a különböző faunaelemek. A területről jelenleg 7 nagyfutrinka faj ismert és a közönséges fajokon kívül megtalálható itt az egyébként hűvös és nyirkos völgyekre jellemző lapos kékfutrinka (Carabus intricatus). Egymás mellett él az északkeleti-kárpáti sokszínű futrinka (Carabus arvensis), és a melegkedvelő jellegzetesen erdőszéli balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus). Lepkefajok közül említést érdemel a csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) előfordulása.
A madárfaunát vizsgálva elmondható Zempléni TK területéről a tervezési területre táplálkozni járó ragadozómadarakon kívül számos énekesmadár megtalálható itt.
Kiemelkedő értékek a területen vadászó kígyászölyv (Circaetus gallicus), a bokorerdőkben fészkelő tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a poszáta fajok.
Területhasználati mód, környezeti terhelés
Abaújszántó és Tállya települési rendezési terve nem tartalmaz a területre vonatkozó előírásokat, beépítésre nem szánt területként jelzik.
A terület déli kitettségű oldalain szőlőt műveltek és művelnek még ma is. A védett területen határában művelt szőlőtáblák húzódnak, növényvédelmi munkák is folynak.
A jelenlegi védett területen nincs legeltetés, de a közeli parlagföldeket nyáron juhval legeltetik és néha a védett területre is betéved a nyáj. A Krakó délnyugati lábánál elterülő két kisebb rétet rendszeresen kaszálják. A tetőkön és a gerincen található sztyeprétek többsége erősen cserjésedik. A kopárok sekély talaján pedig nem tud kialakulni nagyobb fűhozamú gyep.
A TT területén mezőgazdasági létesítmény, építmény nem található. A védett terület környezetében található erdők egy része védelmi rendeltetésű, de számos tájidegen fafajú erdőrészletet is találunk. Északi és északkeleti felében egy kisebb telepített akácos van, míg az északi északnyugati részen foltokban megjelennek a telepített erdei és fekete fenyvesek és lombelegyes fenyvesek is. A tetőn és a gerincen savanyú talajú tölgyesek, hársas sziklás talajú tölgyes, míg déli oldalakon melegkedvelő-tölgyesek és bokorerdők, sztyeppcserjések jellemzőek- ezek nem üzemtervezettek, vagy tisztásként nyilvántartottak.
Az erdők többsége magánerdő, vagy tulajdonviszonyai rendezetlenek. A terület erdeire érvényes erdészeti üzemtervet az Északerdő Rt. Tállyai Erdészeti Igazgatóság készített.
A területen egy vadásztársaság gazdálkodik a 658420. számú. Mádi VT.
A védett területen ipari tevékenységet nem folytatnak. Tállya község határában a tervezési terület határától 800 m-re működő kőbánya található.
Felhagyott kőfejtők a terület környékén: Abaújszántó: Sulyom-hegy; Abaújszántó és Alsódobsza között
Az abaújszántói Sátor-hegyen egy Kálvária kereszt található, melyhez a terület északi részén, a település katolikus templomából induló Kálvária-ösvény vezet.
A területen az Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint 16421. sz. paleolit régészeti lelőhely található, melynek koordinátái: EOV X: 327330 és EOV Y: 809450.
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
- Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91H0
- Szubpannon sztyeppék 6240
- Pannon cseres-tölgyesek 91M0
- Szubkontinentális peripannon cserjések 40A0
Egyéb Natura 2000-es élőhelyek
- Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (fontos orchidea-lelőhelyei) 6210
- Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6190
Natura 2000-es jelölő fajok:
- leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
- piros kígyószisz (Echium russicum)
- magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica)
- csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)
Egyéb Natura 2000-es fajok:
- sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
- nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
- nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
- 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
- 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
- (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
- 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
- 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
- 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
- 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
- 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
- 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
- 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
- (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
- 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
- (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
- A fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) állományának megőrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élőhely, valamint a terület élettelen természeti-, és táji értékeinek megóvása.
- A természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.
- A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése.
- A terület legfőbb természeti értéke (magyar nőszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme kizárólag élőhelyvédelmi beavatkozások útján. A magyar nősziromnak otthont adó sztyepréten a cserjésedés kontrollja.
- Idegenhonos fajok (akác, erdeifenyő, feketefenyő) eltávolítása a területről. Gazdálkodás és más tevékenységek korlátozása.
- A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek tilalmával.
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
- Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
- Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
- A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
- A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
- Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
- A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet
- A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet
- A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
- A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
- A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet
- A világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet
- A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
- A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
- A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-302; Fax: 46/517-399
e-mail: kornyezet.fo.miskolc@borsod.gov.hu,
honlap:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod-abauj-zemplen/szervezet/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
|
