A projekt címe: Értékőrző Magtárak – Műemlékek a turizmus szolgálatában
A projekt rövid címe: Értékőrző Magtárak
A projekt kódja: HUSK/0801/131/0046
Vezető partner: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Külföldi partner: Alma Centrum
A projekt megvalósításának kezdete: 2009.08.01
A projekt megvalósításának vége: 2011.09.30
A projekt költsége: 1.994.581,40 € ERDF + nemzeti társfinanszírozás
Értékőrző Magtárak,
Műemlékek a turizmus szolgálatában
Magyarország- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 2013
HU-SK 2008/01/1.3.1./0046 sz. fejlesztés
2010. március 26-án került sor a Magyarország-Szlovákia Hátáron Átnyúló Együttműködési Program támogatásával megvalósuló fejlesztés társadalmasításának jelentős állomását képező fejlesztés-ismertető konferenciára.
Pályázók:
Vezető partner: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Határon túli partner: ALMA - Centrum obnovy a ochrany ľudovej architektúry a tradícií Gemera
Megvalósulási helyszín:
Bódvaszilas
Jablonov nad Turnou
A fejlesztés tárgya:
A műemléki oltalom alatt álló bódvaszilasi uradalmi épület funkcióváltása, ökoturisztikai hasznosíthatósága érdekében történő rekonstrukciója. Művészetek Magtára elnevezéssel látogatóközpont kialakítása. Valamint a szintén műemléki oltalom alatt álló szádalmási uradalmi épület funkcióváltása érdekében történő rekonstrukciója. Szádalmási Cellárium elnevezéssel gasztronómiai, borturisztikai és képzési központ, ökoturisztikai szolgáltató és látogatóközpont kialakítása.
A program teljes költségvetése: 2.041.006 EUR
ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap) támogatás: 1.695.394 EUR
A Vezető partner, ANPI költségvetése:
ERDF támogatás: 945.636 Euró (85%)
Hazai társfinanszírozás: 166.877 Euró (15%)
A Határon túli partner, ALMA - Centrum obnovy a ochrany ľudovej architektúry a tradícií Gemera költségvetése:
ERDF támogatás: 749.757 EUR (80,75%)
Hazai társfinanszírozás: 132.310 EUR (14,25%)
Önerő: 46.424 Euró (5%)
Az egykori Torna-vármegye jelentős része tartozott az Esterházy-uradalomhoz. Gazdaságaikról nemcsak kastélyok és udvarházak, hanem gazdasági épületek is tanúskodnak. Közülük is kiemelkednek időtállóságukkal, klasszikusan kiérlelt építészeti megoldásaikkal a 18. század végén épített magtárak. Kettő közülük szinte épségben vészelte át a második világháborút követő évtizedeket, nem utolsósorban kiváló építésének köszönhetően.
A szádalmási „Glanárium” tetőszerkezete jórészt eredeti, ezáltal alkalmat nyújt a bódvaszilasi magtár átépített tetőzetének autentikus rekonstrukciójára. A közelmúltban mindkét épület műemléki oltalom alá került, de ez a jogi lépés természetesen nem oldja meg az állagvédelemmel és rekonstrukcióval kapcsolatos feladatokat.
A műemléképületek hosszú távú fenntarthatóságának kulcsa a megfelelő funkció kiválasztása. A kérdéses magtárépületek eredeti funkciója nem, vagy csak részben – pl. borospince – állítható helyre, hiszen ilyen irányú igény helyben nincs, ill. egyéb, korszerű, alacsony költségigényű épületszerkezetekkel megoldható.
Az új funkció meg kell, hogy feleljen a következő kritériumoknak: emlékeztessen az eredeti funkcióra, ill. az néhány eredeti eszköz révén bemutatható legyen, az épület értékei a széles nyilvánosság számára bemutathatók legyenek, biztosítható legyen a közgazdasági fenntarthatóság, biztosítható legyen az elérhető legteljesebb esélyegyenlőség az épület külső és belső megjelenésének károsítása nélkül.
A szádalmási „Glanárium” elsősorban a hagyományos tájgazdálkodás, az újraéledő szőlő- és gyümölcskultúra, a gasztronómiai hagyományok és a hozzá kapcsolódó kézművesmesterségek (hordókészítés, szeszlepárlás, gyümölcsaszalás, savanyítás, tűzhelyépítés stb.) megőrzését és bemutatását vállalja fel, ily módon a táj materiális termékeit míg a bódvaszilasi magtár a táj kínálta immateriális javakat, azok művészi megjelenítését és ökoturisztikai hasznosítását célozza meg.
A bódvaszilasi „Művészetek Magtára” egyszerre kíván művészeti alkotótérként funkcionálni és egyszersmind a befogadás helyszínévé is válni. Állandó és időszakos kiállításokon foglalja össze a Gömör-Tornai Karszt ihlette művészeti alkotásokat, az egykor és most itt élő művészek pályarajzát a szépirodalom, képző- és iparművészet, építészet, színház-, film- és zeneművészet tárgykörében.
A közös megvalósítás során nem egymással konkuráló pontszerű fejlesztések jönnek létre, hanem egymást kiegészítő, egymáshoz kapcsolódó, akár egyetlen turisztikai programcsomagban (pl. Gömör-Torna népi hagyományai és művészete) kiajánlható ökoturisztikai termékről.
|