magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Aggteleki Nemzeti Park » Természeti értékek » Barlangok, élettelen természeti értékek
Barlangok, élettelen természeti értékek
 

 

Az Aggteleki Nemzeti Park leginkább a földtani értékeiről ismert. Területének védelme is barlangjai megóvásának érdekében indult el. 1935. évi erdőtörvény által megindult hazai hivatalos természetvédelem működése során 1940-ben és 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a Béke-, 1956-ban Szabadság-, 1958-ban a Vass Imre-barlang felszínét természetvédelmi területté nyilvánították.
 
 
 
A látványos barlangok mellett, földtörténeti emléket és 62 védett geológiai feltárás mutat be az ANP területén.
A védelem alatt álló, az összes magyarországi barlang közül 280 barlang található az ANP területén, a Szlovák-karszt 780 barlangjával együtt a Föld legsűrűbb ismert barlangos karsztvidéke. Az ősidők óta ismert és használt Baradla-barlang („Aggteleki cseppkőbarlang”) Magyarország legnagyobb barlangja (19 km), amely a szlovákiai Domica-barlanggal összefüggő rendszerként több mint 25 km ismert hosszal rendelkezik (Baradla-Domica barlangrendszer).
  
 
 
Itt található a világ egyetlen ismert és "átjárható" barlangi országhatára. (Idézőjelben átjárható azért, mert jelenleg a határrend miatt épített rács akadályként van jelen.).
A Baradla-barlang a környék életének is egyik meghatározó eleme. Az őskorban lakóhelyként, háborús időszakban menedékként, békeidőben megélhetési forrásként használja, használta az ember. Évente 150-180 ezer látogató keresi fel, földalatti világ elsőszámú bemutatóhelye az országban. Emellett méretei, akusztikája, kiépítettsége lehetővé teszi 1000-1200 főt befogadó koncertek megrendezését.
 
 Óriások-terme a Baradla-barlang jósvafői szakaszán.
 
A Baradlától 1-1,5 km távolságban, közel párhuzamosan elhelyezkedő Béke-barlang az egyik leglátványosabb vizes barlang. Jósvafői kijárati szakaszát gyógybarlangként használják az '50-es évek második fele óta légúti megbetegedések kezelésére. Kutatása során a közelmúltban is nagyobb barlangszakaszok váltak ismertté.
Kiemelendő az Esztramos-hegy Rákóczi-barlangja, amely képződményeivel a világ ritkaságainak számába megy. (Külön érdekessége emberi szempontból a 2002. év januárjában történt búvárbaleset. Ez volt a világon harmadik olyan eset, ahol élve felszínre hozták a bajba került barlangi búvárt.)
 
 Kalcit kristály képződmény az esztramosi Rákóczi-barlangban
 
A vertikális barlangok közül Alsó-hegy zsombolyai említésre méltók, a sűrűn elhelyezkedő aknabarlangok között az ország második legmélyebb barlangjaként ismert 245m mély Vecsembükki-, illetve képződményi miatt a talán legszebb Rejtek-zsomboly kiemelendő. Ezek a látogatás technikai nehézsége miatt már egy sokkal szűkebb réteg számára elérhetőek.
 
.Az Alsó-hegy fennsíkja - Aggteleki Nemzeti Park
 
Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Természet Világörökség részévé nyilvánította.
Az élettelen természeti értékek közé sorolandók a karsztvidék jellemző felszínformái. Az aggteleki Ördögszántás karrmezője a régi idők gazdálkodása következtében, a talaj lepusztulásával felszínre kerülő alapkőzet oldott formái. Alatta a fedett és fedetlen karszt határán helyezkednek el a Baradla legnagyobb víznyelői. (Kis- és Nagy-Ravaszlyuk, Zombor-lyuk). A karsztosodás jellemző formakincsét alkotják a töbrök különböző kifejlődései, amelyek az ANP minden fennsíki jellegű területén megtalálhatóak.
 
Medvesziklák - Vörös-tó - Aggteleki Nemzeti Park
 
 
 
A karszt egyik legnagyobb kincse a víz. Ahol időszakosan vagy esetleg állandó jelleggel előfordul a felszínen állóvíz, a tó. Ezek mélysége jószerével nem éri el az 1 esetleg 2 métert, méretük a néhány 10 m2-től kezdődik és a csúcsot az Aggteleki (káposztáskerti)-tónál éri el. Sok helyen már csak a terület neve emlékeztet arra, hogy ott valamikor ilyesmi volt. A két legnagyobb az Aggteleki-, illetve a Vörös-tó (mint vizes élőhely) megmentése mesterséges beavatkozást igényelt. Igaz kiszáradásuk ebben az esetben a természetes lefolyási viszonyok megváltoztatásával magyarázható. (csatornázás, út menti vízelvezetés).
 
Az alacsonyabb térszíneken, a karszt erózióbázisain bukkannak a felszínre a források. Ebben a tekintetben Jósvafő és környéke a legérdekesebb. Itt bukkan a felszínre a Baradla-Hosszú- és Rövid alsó-, Béke-, Kossuth-barlangok nagy hozamú-, kissé távolabb a falutól a Vass Imre barlang kisebb hozamú vize. Jósva-, Medence-, Komlós-, Nagy-Tohonya-, illetve Kis-Tohanya-forrás néven. Jósvafőn torkollik be a Jósva-patakba a szlovákiai eredésű Kecső-patak.
 
 Nagy-tohonya forrás - Jósvafő -Aggteleki Nemzeti Park
 
Amennyire jól ellátott Jósvafő, annyira szegény a magasabban fekvő Aggtelek, ahol gyakorlatilag nincs vízforrás. Jelenleg is Jósvafőről látják el, a hegyen keresztüli vízvezetékkel. Időszakos, illetve a mederben elnyelődik ismét a Telekes-patak, és a Lófej-forrás vize. Ez utóbbi vízhozamára építették hajdanán farönkökből faragott vízvezetéket amely tovább vitte a meder helyett a Lófej-völgyben legeltetett állatok itatáshoz szükséges vizet. Ezek maradványai ma is fellelhetők.
 
A jósvafői Lófej-forrás időszakos patakmedre, a hajdani vízvezetékkel
 

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2017. 02. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás