| |
Füzérradványi Kastélypark TT
Törzskönyvi száma: 116/TT/75
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 51/2007. (X.18.) KvVM rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: HUBN10007 kódszámú Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel elnevezésű különleges madárvédelmi Natura2000 terület
A terület kiterjedése: 157,7 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén
Települések megnevezése: Füzérradvány
EOTR koordináták: X = 833 444 Y = 351 921
Tengerszint feletti magassága (szélső érték): max.: 240 m; min.: 170 m;
A védettség indoka és célja a jelentős dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fafajokat, cserjéket és egyéb növényfajokat tartalmazó park megóvása, valamint az élővilág természetközeli életfeltételeinek biztosítása.
A Füzérradványi Kastélypark Természetvédelmi Terület rendeltetését illetően kiemelt szerepet kap a mesterségesen kialakított kert szerkezetének, a kertben megtalálható fafajoknak - hazai és egzóta - védelme, megőrzése.
Fotó: Farkas Tünde
A kastélypark a Tokaj-Zempléni-hegyvidék részét képező Hegyköz északi peremének egyik kiemelkedésén, 170-240 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A Kárpátok vonulatának közelsége eredményezi a terület hegyvidéki klímáját, amely lehetővé tette az idegenhonos növényfajok és a hegyvidékhez szokott állatfajok otthonra találását.
A park története egybefonódik a kastély történetével. A kastély körül kialakított parkot elsőként egy 1827-ből származó okmány említi “ Vadaskert “ néven. A parkosítás az épület szomszédságából indult el. Az egykori őshonos kocsánytalan tölgy és gyertyán állományt kezdetben ritkították és réteket, vadlegelőket alakítottak ki vadászati célzattal. A nagyszabású parképítés 1906-ban indult el Zinke Ferenc irányításával. A park ekkor kapta angolpark stílusjegyeit. Az öreg őshonos fák meghagyásával, tisztásokkal tarkított, a kastélytól sugárirányú nyiladékrendszerek kerültek kialakításra, így a kastélyt a kert minden pontjáról látni lehet. Ekkor építették a halastavat és a fürdőt is. A növénytelepítések a II. világháborúig folytatódtak. 1936-ig a Károlyi család birtoka volt, majd 1948-ban államosították és 1990-ig szanatórium működött a kastélyban, ahol jelenleg múzeum üzemel.
Fotó: Farkas Tünde
A park legnagyobb értéke a több, mint 150 fajból álló dendrológiai gyüjteményben rejlik. Kiemelten értékesek az idős kocsánytalan tölgyeket és gyertyánokat, melyek kora 250-300 év. Az egyik idős platánfát például 1721-ben ültették, de a főbejárathoz vezető idős fenyves fasor is 130 éves.
Bár a kert kialakításánál az eredeti vegetációt nagyban átalakították, új élőhelyeket is kialakítottak. A mesterséges vízfelületek számos kétéltűfajnak nyújtanak élő és szaporodóhelyet. A fás vegetáció pedig több mint 100 madárfajnak nyújt otthont. Az idős odvas fákban pedig számos denevérfaj talál búvóhelyet.
/FT/
Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
|
