magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Egyéb védelmi kategóriák » Natura2000 » Natura 2000 területek fenntartási tervei » Elfogadott tervek » HUAN21009 Mádi Kakas-hegy
HUAN21009 Mádi Kakas-hegy
 
HUAN21009 MÁDI KAKAS-HEGY – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
 
A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
INNEN (PDF formátum) letölthető.
 
 
 
A HUAN21009 Mádi Kakas-hegy Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített,rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.
 
 
Érintett település
  • Mád
 
 
 
Érintett helyrajzi szám
078/2
 
 
 
A terület térképi lehatárolása
 
 
 
 
 
Természeti adottságok, természeti értékek
A mádi Kakas-hegy a Tokaj-hegység vulkáni övezetének tagja, Hegyalja kistáj része. A mintegy 14-13 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységek hatására jött létre.
A területet a Mád–Tállya–Erdőbénye közötti hegyvidék néven határolják le. A tájat morfológiailag gyenge reliefenergia, nagy kiterjedésű lapos felszínek és magányosan álló kiemelkedések, vulkáni kúpok jellemzik. Domborzatilag a hegység ÉNy-i része arra a vulkántektonikai vonalra esik, amely a Zempléni-hegység központi tömegét hozta létre
A tervezési terület nagy részét Magyarország Földtani térképe és a hozzá tartozó magyarázó szerint alsó-szarmata eredetű Szerencsi Riolittufa Formáció Abaújszántói Tagozatba sorolt savanyú piroklasztikumok alkotják.
A terület talaja vulkanikus, trachitos eredetű. A hegyoldalakon vörös nyirokon, illetve harmadidőszaki üledéken képződött barnaföld az uralkodó talajtípus. Hegytetőkön a riolittufa és az andezit málladékán képződött erodálódott agyagbemosódásos barna erdőtalajok jellemzőek. Mechanikai összetételük agyagos vályog
Éghajlata szubkontinentális mérsékelten meleg, száraz éghajlati körzet északi határán fekszik.
Az évi napfénytartam 2000 óra. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 9,0 – 9,5 ºC, a tenyészidőszaké pedig 16,5 ºC körül alakul. Az évi csapadékmennyiség átlagosan 600 mm körüli, ebből kb. 225 mm a tenyészidőszakban hullik.
A Kakas-hegyen állandó vízfolyás, forrás nem található. A növények vízszükségletét a lehulló csapadék biztosítja, mely gyorsan lefolyik, vagy elpárolog
A terület növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), északi-középhegységi flóravidék (Matricum), Tokajense flórajáráshoz tartozik. Délről az Alföld felől pannon, mediterrán és szubmediterrán növényföldrajzi hatások érik.
A terület fajösszetételében és megjelenésében inkább a Tokaj-hegyhez hasonló, mint a Központi-Zemplénhez. Éghajlatilag is inkább a meleg–szubmediterrán alföldi peremrégióhoz sorolható. Szerves része a Bodrogtól északra emelkedő Hegyaljai dombvidéknek
A terület az egykori pannon vegetáció maradványait őrzi, amely az Alföldi területekről a hegylábi területekre szorult vissza. A mai Tokaj-hegyalja jellemző élőhelyeit mind megtaláljuk a területen. A felhagyott szőlőterületeken kialakult félszáraz, szálkaperjés gyepek másodlagosak ugyan, de rengeteg értékes sztyeppfajt őriznek
Az egykori kőgarádokon kisebb foltokban csepleszmeggyes (Prunetum fruticosae) (40A0) cserjések élnek. A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) állományok ennek a társulásnak a szegélyében találhatóak.
Legnagyobb kiterjedésben szilikát lejtősztyepprétek (Potentillo arenariae-Festucetum pseudodalmaticae) (6240) figyelhetők meg.
A terület északi részén kis foltban molyhostölgyes-bokorerdő (Quercetum pubescentis-petraea) (91H0) nyúlik be a sztyepprétbe.
A lejtősztyepp-rétek és melegkedvelő-tölgyesek az Alföldre egykoron jellemző erdősztyeppek maradványai számára biztosítanak élőhelyet. Kora tavasszal a leány- és hegyi kökörcsin (Pulsatilla grandis és P. montana) virágzásával éled a sztyepprét. Májusban nyílik a Natura 2000 jelölő fajok közül a piros kígyószisz (Echium maculatum) és a fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) hozza sötétlila virágait. E pannóniai endemikus fokozottan védett növényritkaság jelentős egyedszámú populációja él a hegytetőn.
A állatföldrajzilag terület az euro-turáni faunavidék, közép-dunai faunakerület, Matricum faunakörzet és Eumatricum faunajárásba tartozik.
A terület gerinctelen zoológiai értékeiről ma még kevés információval rendelkezünk. Az eddigi felmérések alapján is látható, hogy a sztyepprétek és bokorerdők számos ritka rovarfajnak adnak otthont. Meg kell említenünk az imádkozó sáska (Mantis religiosa) és a magyar virágbogár (Netocia ungarica) előfordulását.
A bokorerdők és tölgyesek énekesmadár-faunájából említést érdemel keresztcsőrű (Loxia curvirostra) és a töviszúró gébics (Lanius collurio) – utóbbi Natura 2000 jelölő faj. A Zemplénből táplálkozni jár a területre néhány nagyobb ragadozómadár-faj: békászó sas (Aquila pomarina), kígyászölyv (Circaetus gallicus), darázsölyv (Pernis apivorus), héja (Accipiter gentilis), barna rétihéja (Circus aeruginosus), de megfigyeltek már réti sast (Haliaeetus albicilla) is. Előfordul a fekete gólya (Ciconia nigra) és a holló (Corvus corax).
Mád közigazgatási területén a településből hosszan eltekintve művelt szőlőterületeket és lejtősztyepp-réteket látunk a dombkaréjon, melyeket a hátterében a nagytömegű erdők és legelők foglalnak keretbe. A szőlőterületek domborzatot követő hullámzása, a foltszerűen erdőkhöz és patakvölgyekhez kapcsolódó legelők látványa, a dűlőutak élményt nyújtó képe - tekintettel a megtisztelő világörökségi címre - védendő érték.
 
 
 
Területhasználati mód, környezeti terhelés
A kevésbé meredek oldalak egy részét juhval legeltették, de ez ma már egyáltalán nem jellemző, így ezeken a gyepterületeken elindult a természetes szukcesszió, a becserjésedés, erdősödés.
A környező területeken a szőlőművelés során használt vegyszerek egyelőre nem veszélyeztetik a terület védett értékeit.
A védett területen ipari tevékenységet nem folytatnak. Működő kőbánya a Kakas-hegyen nem található, de közvetlen környezetén – légvonalban 2 km sugarú körben – a tervezési területtől északra, nyugatra és délre összesen 5 kőbánya is van.
A területen üzemtervezett erdő, vízfelület nem található.
A 2007-2017. közötti időszakban a vadászati jogot a 658410. kódszámú vadászterület földtulajdonosi közössége birtokolja (képv.: Orosz László, 3932 Erdőbénye Hunyadi út 18.)
A tervezési terület Mád 078 hrsz-mal országos védelemre tervezett területként szerepel.
A településrendezési terv módosítása során a NATURA 2000 és az Országos Ökológiai Hálózat elemei is beépültek a tervbe. A védelemre tervezett és egyben Natura 2000 területek jellemzően beépítésre nem szánt területen fekszenek, így különösebb építési tevékenységgel nem kell számolni.
 
 
 
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
  • Szubpannon sztyeppék 6240
  • Szubkontinentális peripannon cserjések 40A0
  • Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91H0
 
 
 
Natura 2000-es jelölő fajok:
  • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis),
  • magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica),
  • piros kígyószisz (Echium russicum),
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es faj:
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
 
 
 
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
  • 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
  • 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
  • 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
  • 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
  • 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
  • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
  • 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
 
 
 
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
  • A fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) állományának megőrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élőhely, valamint a terület élettelen természeti-, és táji értékeinek megóvása.
  • A természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes), növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.
  • A fokozottan védett és védett, valamint jelölő fajok élőhelyeinek megóvása érdekében a területhasználat – bányászat, építési tevékenység stb. - korlátozása
  • A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése.
  • A terület földtani és táji értékeinek megőrzése.
 
 
 
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
  • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
  • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
  • A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
  • A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
  • A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet
  • A világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet
  • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
  • A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
  • A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
 
 
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
 
 
 
 
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-302; Fax: 46/517-399
e-mail: kornyezet.fo.miskolc@borsod.gov.hu,
honlap:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod-abauj-zemplen/szervezet/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly
 
 
 
Kapcsolódó linkek:
 
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
 
 
   
 
2021. 11. 04. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
Magyar Nemzeti Parkok

Világörökség
ANP Turisztikai Honlapja
 
 
 
 
 
 
Programok-Programs
    
Megérkezett!
Időjárás

Találat..
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás