magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Természetvédelmi területek » Szendrőládi rétek TT
Szendrőládi rétek TT
 
Szendrőládi Rétek TT
 
Törzskönyvi száma: 234/TT/90
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 1990/6. (VI. 18.) KöM rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: -
A terület kiterjedése: 1,522 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén
Települések megnevezése: Szendrőlád
EOTR koordináták: X =333 590, Y =775 200; (N48o 20’ 1.635’’,Eº 44’ 15.329’’’)
Tengerszint feletti magassága (szélső érték): max.: 222 m, min.:163 m
 

      A Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület rendeltetése a fokozottan védett, közösségi jelentőségű, bennszülött magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) itt élő populációjának – és más védett növény – és állatfajok egyedeinek – megóvása, fenntartása.

       A természetvédelmi terület a Rudabánya-Szalonnai-hegység Bódva-völgy kistáján fekszik, 163-222,5 m közötti tengerszint feletti magasságban, a Bükk-hegy nyugati oldalán, mely geomorfológiailag a tagolt medencedombság domborzattípusba sorolható.

Az érintett terület alapkőzet-viszonyai változatosak, de az Iris aphylla subsp. hungarica előfordulási helyén (a természetes sziklakibukkanáson) szinte kizárólag csak a Bükkhegyi Márvány Formáció kőzettípusai találhatók.

 

Fotó: Virók Viktor

 

       A Bükk-hegy északi, északnyugati lejtőin uralkodó növénytársulás a gyertyános-tölgyes (Carici pilosae-Carpinetum). A völgyalji részen az állomány természetközeli, fajgazdag, itt-ott bükk keveredik bele. A gyepszintben jellemző a Melica uniflora, Mercurialis perennis, Hedera helix, míg az üdébb termőhelyeken az Asarum europaeum, Oxalis acetosella fordul elő. A gyertyános-tölgyesben észlelt védett növényfaj a madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis). A lejtőn felfelé haladva az állomány egyre alacsonyabb, a lombkorona egyre nyitottabb lesz. A cserjeszint erősödik, a gyertyán fogyatkozik, helyette inkább a csertölgy jut szerephez. Gyakori itt a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fagyal (Ligusrum vulgare). Itt erősen zavart, jellegtelen, leginkább cseres-tölgyesre hasonlító erdő veszi át a gyertyános-tölgyes helyét, a legfelső részen pedig kissé köves-sziklás termőhelyű, sziklaerdő-jellegű állomány nő, amiben megjelenik a Tilia platyphyllos, Quercus virgiliana, Cornus mas, aljnövényzetében gyakori a Waldsteinia geoides.

         A felhagyott kőbányában, illetve oldalain pionír növényzetet, másodlagos, jellegtelen sziklagyepeket találunk, helyenként erősen elcserjésedve. Ettől északra természetközeli, fajgazdag pusztafüves lejtősztyepprét fordul elő, számos védett növényfajjal. A bányától keletre félszáraz, szálkaperje (Brachypodium pinnatum) dominálta gyepek és szintén másodlagos cserjések fordulnak elő. A védett területtől keletre, dél-keletre felhagyott szőlők, illetve gyümölcsösök váltakoznak. A gyepekben a Calamagrostis epigeios dominál, és ezek a területek is különböző mértékben cserjésedettek, erdősödöttek. Nyugaton a hegy lábánál a szőlőkbe vezető földút két oldalán spontán kökényes-somos-vadrózsás cserjés található, itt-ott néhány akácos folttal. Északi részen nem túl értékes cseres-tölgyes található.

A bányaudvartól északra található pusztafüves lejtősztyepprét és a keletre található szálkaperjés másodlagos gyep féltve őrzött ritkasága a fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). Védett értékes fajai még a nagy ezerjófű (Dictamnus albus), piros kígyószisz (Echium russicum), tavasz hérics (Adonis vernalis), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), bíboros kosbor (Orchis purpurea). A cserjéseket veresgyűrű som (Cornus sanguinea), húsos som (Cornus mas), kökény (Prunus spinosa), vadrózsa (Rosa canina), molyhos tölgy (Quercus pubescens), ostorménfa (Viburnum lantana)  csepleszmeggy (Cerasus mahaleb) és galagonyák (Crataegus monogyna és C. laevigata) alkotják. A felhagyott szőlőben nagyarányú a veresgyűrű som terjedése, de gyepszintje fajokban gazdag sztyepprét jellegű.

 

Fotó: Virók Viktor

 

            A terület gerinctelen faunája általában alig kutatott, az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a gerincesek közül azonban viszonylag sok védett faj került elő. A csigák 3, a rovarok 11, a kétéltűek 2, a hüllők 5 védett fajjal képviseltetik magukat a területen. 54 védett madárfajt sikerült eddig megfigyelni a szendrőládi réteken, s ebből 24 faj fészkelése bizonyosodott be. A madárfajok közül kiemelendő – a területre új fajként – az Emberiza cia előfordulása és feltételezhető költése. Az emlősök közül 6 védett faj fordul elő.

/FT/

 

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2017. 02. 21. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás