Törzskönyvi száma: 278/TT/97

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 24/1997 (VIII.1.) KTM rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: HUBN10007 Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges madárvédelmi Natura 2000 terület
A terület kiterjedése: 1.1 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Települések megnevezése: Sárospatak (Károlyfalva)
EOTR koordináták: X =  337 860, Y =  837 135;
Tengerszint feletti magassága (szélső érték): max.: 290 m, min.: 250 m
 
 
 Az 1997-es védetté nyilvánítás célja az országban egyedi előfordulású, volt malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai értékeinek megőrzése.  A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű terület. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
 
 A több mint 300 méter magas Megyer-hegy Sárospataktól északra emelkedik, lejtőin szőlők díszlenek. A hegy kovásodott riolittufájában a XV. században nyitott, magas kőfalakkal övezett malomkőbánya ma csodálatos természeti képződmény, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. 

 

  

 A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető a keménysége.
 
 Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. A bányászat még a XV. században kezdődött itt el; az itteni, kovával átitatódott riolittufa rendkívül alkalmasnak bizonyult malomkőnek, mivel nemcsak elegendően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. (Hazánkban a paprikamalmokban is szívesen használták ezeket.) Kezdetben egészben bányászták a köveket (melyeket először "cirkalommal" , azaz óriási körzőhöz hasonló eszközzel rajzoltak meg a sziklában) - rendszerint párosával, hogy a malomban majd jól "összedolgozzanak". Később a jóval méretesebb darabokat hasítottak ki, melyeket utóbb illesztettek össze. A malomkőbányászat a XIX. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók. (Az említett bányák környékén megkövült állati és növényi maradványok, szép kvarckristályok és az opál különböző fajtáit lehet fellelni.)
 A Megyer-hegyi bányató üregét mára esővíz töltötte ki, így jött létre az állandó vizű, festői szépségű tó, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 méter és a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.
 
 Látogathatóság: a terület egész évben látogatható.
 Megközelítés: Sárospatak felől gépkocsival, kerékpárral és gyalogosan

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!