| |
Edelényi Magyar Nőszirmos TT
Törzskönyvi száma: 299/TT/05
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 8/2005. (III. 23.) KvVm rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: HUAN20003 Bódva-völgy és Sas-patak völgye kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület
A terület kiterjedése: 3,1 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Települések megnevezése: Edelény
EOTR koordináták: X = 333 500, Y = 775 750 (N 48o 20’ 00’’ E020o 43’ 50’’)
Tengerszint feletti magassága (szélső érték): max.: 220 m (Kakaskő-orom oldala) min.:147,5 m (Bódva-völgy)
A természetvédelmi területet a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentős magyarországi állományának megőrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élőhelyek, valamint a terület élettelen természeti-, valamint táji értékeinek megóvásának érdekében, valamint a természetes regenerációs folyamatok feltételeinek biztosítása, természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása céljából hozták létre.
A terület a Szendrői-rögvidék kistáj határán fekszik és a Bódva-völgy Szendrőládtól délre eső szűkületében (ahol a folyóvölgy szélessége alig haladja meg a 200 métert), a Kakas-kő folyóvölgyre néző keleti letörésén található. Meredek lejtő, melyet megbont egy – sziklai vegetáció kifejlődésére alkalmas – alsó részén korábban már lebányászott, természetes sziklakibúvás.
Az érintett terület kőzettani adottságai változatosak, de az Iris aphylla ssp. hungarica előfordulási helyén (a természetes sziklakibukkanáson) szinte kizárólag csak a Bükkhegyi Márvány Formáció kőzettípusai találhatók.
Az Iris aphylla ssp. hungarica állományát egy felhagyott kőnyerőhely „udvarán” található törmeléklejtőn, illetve az e fölött három szintben húzódó meredek sziklapárkányokon találjuk. A domboldalt alulról a Bódva-folyó partján húzódó szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae) és fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) maradványai, valamint az ezeket kísérő magaskórós társulások szegélyezik.
A sziklakibúvásokat, sziklaerdő, sziklai cserjés fragmentumokat és a törmeléklejtőt két oldalról gyertyános–kocsánytalan tölgyes (Querco petraeae-Carpinetum), felső részén cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) határolja
A sziklapárkányok vegetációja a legfajgazdagabb. A hatalmas tömegben előforduló Iris aphylla ssp. hungarica tövek mellett több más ritka és védett növényfaj alkot társulást. Ennek a pár négyzetméteres területnek a növényzetét leginkább a szikla cserjések (Waldsteinio-Spiraeetum mediae) közé sorolhatjuk.
Értékes tagja a terület növényegyüttesének a törpe mandula (Amygdalus nana), melynek állománya 80-100 tövet számlál. Ugyanakkor a kis terület „tranzit” jellegét mutatja, hogy a magasabb hegyvidékek sziklavegetációjának növényfaját az erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heuffleriana) is megtaláljuk itt.
A sziklapárkányokon a száraz tölgyesek, erdőszegélyek erdőssztyep-növényének, a nagyezerjófűnek (Dictamnus albus) több kisebb foltja is díszlik. További védett, viszonylag gyakoribb növényfaj a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), a sárga kövirózsa (Joviabarba hirta), a méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis).
A hegyleszakadás, az erdős hegyoldal és a Bódva-parti völgytalp fajgazdag faunát is őriz, s jelentős természeti értéket hordoz. A gerinctelen fauna alig kutatott, s a gerincesek közül viszonylag sok védett faj került elő. A csigák 1, a bogarak 8, a kétéltűek 3 védett fajjal, a hüllők 6 védett fajjal képviseltetik magukat a területen. 25 védett madárfajt sikerült eddig megfigyelni a Kakas-kő területén. A madárfajok közül kiemelendő a bajuszos sármány (Emberiza cia) előfordulása és feltételezhető költése is. Az emlősök közül is 5 védett faj fordul itt elő.
/FT/
Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
|
8/2005. (III. 23.) KvVM rendelete
