magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Egyéb védelmi kategóriák » Natura2000 » Natura 2000 területek fenntartási tervei » Elfogadott tervek » HUBN20081 Long-erdő
HUBN20081 Long-erdő
 
HUBN20081 LONG ERDŐ – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
 
A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
INNEN (PDF formátum) letölthető.
 
 
 
A HUBN20081 Long-erdő Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített, rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.
 
 
Érintett települések
  • Alsóberecki,
  • Felsőberecki,
  • Sárospatak,
  • Sátoraljaújhely,
  • Vajdácska
 
 
 
Érintett helyrajzi számok
A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.
 
 
 
 
A terület térképi lehatárolása
 
 
 
 
 
Természeti adottságok, természeti értékek
A bodrogközi kistáj éghajlata mérsékelten meleg, illetve mérsékelten hűvös. A terület éghajlatára hatással van a közeli Zempléni-hegység, valamint az Alföld, ugyanakkor a Bodrog-folyó éghajlatmódosító hatása is érezhető. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 °C. A csapadék évi összege 580-600 mm.
A termőhelyi viszonyokat meghatározza az állandó és az időszakos vízhatás. A területen előforduló számos kisebb, nagyobb állandó vízállás közül a jelentősebbek: Bíró-tó, Hosszú-tó, Kacsa-tó, Gyalmos-tó, Vajdácskai-holtág és Kapronca-ér. Sok időszakos vízállás, illetőleg a szukcesszió különböző kezdeti fázisaiban lévő mocsár is gazdagítja a terület vizes élőhelyeit.
A Bodrog-folyó évente 2-3 alkalommal (tavasszal, ősszel és esetlegesen nyáron) részlegesen, vagy teljesen elönti a területet.
Az Alföldhöz tartozó terület a Variszkuszi őshegység Tisia masszívumának lesüllyedt része. A harmadkori tenger elborította és a pleisztocénben a szárazföldi hordalék lerakódások (fluviális és eloikus) sík alfölddé töltötték, egyengették. Az újpleisztocénben a hegységből lefutó patakok és a Tapoly, Ondava, Latorca és Laborc homokos hordalékkúpján futóhomokos felszín képződött. Ezeket a formákat löszös homoktakaró konzerválta, amit a Bodrog-folyó folyamatosan pusztított. Jelenleg a felszín nagy részét ó- és újholocén öntésképződmények (homok, homokos aleurit, agyag, aleuritos agyag) borítják.
A terület 91-100m tengerszint feletti magasságú, ártéri szintű síkság. A horizontális felszabdaltság a Bodrog mederváltozásai, a morotvák, holtágak következtében jelentős mértékű. A mélyebb és magasabb fekvésű térszinteket jól jelzik az ártéri fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdő, illetve síksági gyertyános-kocsányos tölgyesek maradványainak egymás melletti mozaikos előfordulásai.
A mederpartokon és a hozzájuk közelebbi részeken általában a talaj lazább szerkezetű, vályogos, vagy homokos. A folyó medrétől távolodva egyre kötöttebbé, agyagosabbá válik. A Bodrog-folyónak a Long-erdőn keresztül ásott medrét kötöttebb, agyagos réti erdőtalajok, illetve öntés erdőtalajok szegélyezik. A hullámtérben a kialakulatlan öntéstalajok a jellemzőek, amelyek mészben szegények, kötöttségük rétegenként változó
A terület az Alföld északi peremén, az északi-középhegység legészakibb vonulatának lábánál fekszik. Földrajzilag a Bodrogköz része. Az északról betorkolló Ronyva-patak völgye itt találkozik a Bodroggal. Mindkettő fontos migrációs útvonal.
A terület többször emlegetett fajgazdagságát eredményezi a növényföldrajzi (Matricum és az Eucarpaticum) és az állatföldrajzi határok (Kárpátok és Ős-Mátra) Zemplén-Hegyaljai találkozása.
A tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) (91F0) az egyik legfajgazdagabb hazai élőhelyek ugyanúgy, mint a folyómenti gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum)(91G0).
Az erdőtömbbe ékelődő holtágak és mocsarak különleges élőhelyi adottságokat teremtenek és nagymértékben fokozzák a terület diverzitását.
A Long-erdő, mint a Bodrog hullámtéri (valamikori ártéri) erdeje az ártéri erdőkre jellemzően rendkívül nagy élőhelyi változatosság biztosít. Az élőhelyek komplexitása és diverzitása a hozzájuk kötődő növény- és állatfajok sokféleségét eredményezi. A terület természetes erdőtársulásai, mind a Bodrog-menti erdőlakó élővilág egyedülálló genetikai változatosságát, mind a fajok sokféleségét őrzik, amelynek egyedülálló értékéhez hozzájárul a közeli hegyvidék flórát és faunát gazdagító hatása is.
A Bodrog menti alacsony ártéren és a morotvákat kísérve a puhafás (fűz, nyár) ligeterdő (Leucojo aestivo-Salicetum [syn.: Salicetum albae-fragilis p.p.], Senecio fluviatilis – Populetum [syn.: Salicetum albae – fragilis p.p.]) tenyészik, míg közvetlenül a medrek szélén bokorfüzest (Polygono hydropipero-Salicetum triandrae [syn.: Salicetum triandrae] és Salix cinerea – s konszociációja) találunk. Jellegzetes védett fajai a nyári tőzike és a mocsári korsor (Leucojum aestivum, Orchis laxiflora subsp. elegans).
Aljnövényzetben és a gyepben uralkodó társulás a Caric vulpinae-Alopecuretum pratensis és magassásos asszociációk, védett fajokkal (Chrysanthemum serotinum, Gentiana pneumonanthe, Lathyrus palustis, Cirsium brachycephalum). A Vajdácskai Holt-Bodrogtól D-re és K-re ma is használt legelők vannak; említésre érdemes faj itt a réti őszirózsa (Aster sedifolius).
A holtágakban csakori a sulyom (Trapa natans) és a kálmos (Acorus calamus).
A Long-erdőt csaknem egészében árvízvédelmi töltés veszi körül. A töltés menti kubikgödrökben változó fajösszetételű, a fűz-nyár ligetekre emlékeztető erdőfoltokat találunk. A töltés oldalában másodlagos, de elég fajgazdag, az ártéri kaszálókhoz hasonló összetételű gyepek tenyésznek.
A Long-erdő az erdőgazdálkodás jelentős élőhely átalakító hatásának ellenére még ma is őrzi a természetes biotópoknak azt a diverzitását és komplexitását, amely jellemző volt az egykor Karcsától Bodrogszegiig húzódó ártéri erdő-vonulatra. Mára a folyószabályozás és különösen az intenzifikált, csak a faanyagtermelés szintjén tartamos erdőgazdálkodás hatására, jóval kisebb kiterjedésben maradtak fenn azok az élőhely típusok, amelyek az őshonos fauna fajgazdagságát fenntartották. A jelentős arányú mesterséges erdei élőhelyek ellenére Európában még mindig egyedülálló összetételben őrzi ez az erdőterület az egykori Bodrog-menti erdőlakó faunát.
Nem véletlen, hogy ritka fajok sora él még itt. A Kárpátokból összeömlő vizek hordalékukkal uszadékfákat is tettek le itt, amelyeken érkezett rovarok, csigák, ha kedvező életfeltételeket találtak, megtelepedtek a Long-erdőben. Ily módon több kárpáti elem is megmaradt ebben a párás mezoklímájú erdőben.
A puhafa ligetek jellegzetes lepkéje a kis színjátszó lepke (Apatura ilia), míg a keményfaligetek szegélyén egyes években a tömegesen repülnek a díszes tarkalepkék (Euphydryas maturna).
A terület ritka futóbogarai az Alföld környező területeiről nem ismert rezes futrinka (Carabus ullrichi) és az északkeleti hegyvidék, illetve a terület egyetlen endemizmusa a zempléni futrinka (C. zawadszkii). Utóbbi faj populációjára kedvezőtlen hatással voltak a legutóbbi évek nagy áradásai, a faj egyedszáma jelentősen csökkent a területen - állománya veszélybe került. A Long-erdő másik három védett futrinkája a ragyás futrinka (C. cancellatus), szárnyas futrinka (C. clathratus) és a mezei futrinka (C. granulatus) jobban átvészelte az áradásokat. Ezek is kidőlt korhadó fatörzsekben húzódtak meg a csigához hasonlóan. Az öreg, korhadó fák faanyaga ad táplálékot a nagy és kis szarvasbogárnak (Lucanus cercus, Dorcus parallelipipedus). A holtágak, morotvák többé kevésbé elmocsarasodott élőhelyei adnak otthont az erdei- és lápi szitakötőnek (Ophiogomphus cecilia Leucorrhinia pectoralis) és a széles tavicsíkbogárnak (Graphoderus bilineatus).
A Bodrogban él a Vörös könyves négypúpú karmosbogár (Macronychus quadrituberculatus) és a tompa folyamkagyló (Unio crassus) is.
Az erdőt övező gyepek mélyebb részein tenyésző mocsári kutyatejben fejlődik a kevés helyről ismert kutyatejcincér (Oberea euphorbiae), illetve ezekben a gyepekben él a Vörös könyv által már kipusztultnak vélt apró termetű díszes nünüke (Meloe decorus), és a gyakoribb imádkozó sáska (Mantis religiosa).
Kiemelendő a morotvákban, kubikgödrökben, csatornákban egyaránt előforduló réti és kövi csík (Misgurnus fossilis,) Cobitis taenia). Jellegzetes további védett halfajok a homoki küllő, széles és selymes durbincs, törpe csík és a halványfoltú küllő (Gobio kessleri, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetzer, Sabanejewia aurata, Gobio albipinnatus).
A jelentősek a terület gémtelepei és rendszeres fészkelő a fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) és a barna kánya (Milvus migrans). A mocsarak, morotvák környékén előfordul a mocsári teknős (Emys orbicularis) és a vidra (Lutra lutra) is.
 
 
 
Területhasználati mód, környezeti terhelés
A Long-erdő Természetvédelmi Terület csaknem teljes egészében állami tulajdonban áll, csupán a Kapronca-ér és néhány út tartozik Sátoraljaújhely város Önkormányzatának tulajdonába. Az erdők döntő többségét az Északerdő Zrt kezeli. A Bodrog-folyó és a holtágak menti, elsődlegesen vízvédelmi célokat szolgáló erdők és egyéb területek kezelői feladatait az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság látja el, kivéve a „Mocsolya” nevű területet D-ről határoló morotvát, melynek vagyonkezelője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
Az erdőterület jelenlegi fafajösszetételét a kocsányos tölgy (KST) 41%, a hazai kőrisek (MAK, MK) 11%, és a nemes nyárak (NNY) 24%-os aránya határozza meg. Rendkívül alacsony 3% alatt van a hazai nyárak (HNY) terület foglalása. Hasonlóan alacsony, 3% körüli a juharok, szilek és egyéb hazai elegyfa-fajok aránya. A fekete dió (FD) és az amerikai kőris (AK) együttesen közel 9%-ban fordulnak elő.
A területen két, tulajdonosi többségben lévő vadásztársaság (VT.) gyakorolja a vadászati jogot. A sátoraljaújhelyi központú Bodrog VT. területe az erdőtömb északi részét foglalja magába, a sárospataki központú Kossuth VT. a délit. A Long-erdő mindkét esetben csak része egy nagyobb kiterjedésű vadászterületnek, amely főként mezőgazdasági jellegű.
A vadgazdálkodást segítő vadászati létesítmények jellemzően fából készült magaslesek, amelyek a tisztások szélében, nyiladékokon találhatók. Egy-egy helyen szóró is működik. Más jelentősebb vadgazdálkodási létesítmény nincs a területen. A nyiladékokat főként vadgazdálkodási szempontok miatt tartják karban, kaszálják, így legelőt biztosítva a vadnak, illetve lövési lehetőséget a vadásznak.
A vadgazdálkodási üzemtervek érvényessége 2009–2019.
A területen nincs ipari és bányászati tevékenység, nincs lefektetett bányatelek.
A Bodrogon és holtágain a halászati jogot a tokaji székhelyű Tiszavirág Halászati Szövetkezet gyakorolja.
A területen folyó horgászat nem jelentős.
Legfontosabb veszélyeztető tényezők az adventív fa- és cserjefajok (amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác) természetes úton történő térhódítása, valamint a holtágak és mocsarak feltöltődése, nádasodása, valamint a nedves ártéri gyepek füzesedése.
A terület természetességi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy az ember által már jelentősen átformált élőhely együttesről van szó. Ennek egyes elemei még természetesek, illetve természetközeli állapotúak (pl.: holtágak, mocsarak, néhány faállomány stb;), míg mások már kevésbé természetesek (pl.: elegyetlen kocsányos tölgyesek, hazai kőrises faállományok stb.), vagy teljesen megsemmisültek, átalakultak (pl.: a természetes erdőtársulások helyére telepített fekete diós, nemesnyáras faállományok stb.).
A természetességet a területen a folyószabályozás és az intenzív erdőgazdálkodás befolyásolta, illetve befolyásolja jelenleg is a legkedvezőtlenebbül. A holtágak természetességét elsősorban a haltelepítések és az intenzív horgászat befolyásolja kedvezőtlenül.
 
 
 
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
  • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0
  • Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440
  • Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0
  • Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es élőhelyek
  • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510
  • Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 3270
 
 
 
Natura 2000-es jelölő fajok:
  • tompa folyamkagyló (Unio crassus),
  • nagy szarvasbogár (Lucanus cervus),
  • széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus)
  • zempléni futrinka (Carabus zawadszkii),
  • piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis),
  • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
  • díszes tarkalepke (Euphydryas maturna),
  • kőfúró csík (Sabanejewia aurata),
  • réti csík (Misgurnus fossilis),
  • selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer),
  • homoki küllő (Gobio kessleri),
  • széles durbincs (Gymnocephalus baloni),
  • halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus),
  • vágócsík (Cobitis taenia),
  • mocsári teknős (Emys orbicularis),
  • európai vidra (Lutra lutra)
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es fajok:
  • skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus),
  • nagy tűzlepke (Lycaena dispar),
  • balin (Aspius aspius),
  • garda (Pelecus cultratus),
  • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus),
  • dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus),
  • vöröshasú unka (Bombina bombina),
  • nagyfülű denevér (Myotis bechsteini),
  • tavi denevér (Myotis dasycneme),
  • nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus),
  • közönséges hód (Castor fiber).
 
 
 
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
  • 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
  • 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
  • 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
  • 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
  • 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
  • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
  • 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
 
 
 
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
  • A területen található nagy kiterjedésű és természetes állapotú ártéri galériaerdők (keményfa- és puhafa ligetek, alföldi gyertyános-tölgyesek), mocsárrétek, a vízi ökoszisztémáknak megfelelő vízszinttel és minőséggel bíró vizes élőhelyek (holtágak, tavacskák) fenntartása, valamint a hozzájuk kapcsolódó védett természeti értékek megőrzése.
  • A területen élő és fészkelő, valamint az őszi és tavaszi madárvonulásuk során a területen megpihenő és táplálkozó madárfajok zavartalanságának biztosítása.
  • A természetes szerkezetű és fajösszetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.
  • A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése.
  • Az erdőkben természetvédelmi szempontokon alapuló, természetszerű erdőgazdálkodás folytatása.
  • Az idegenhonos erdőállományokat fafajösszetételében és/vagy állományszerkezetében a potenciális erdőtársulásnak megfelelően történő átalakítása.
  • A fontos élőhelyi elemeket (odvas fák, facsonkok, lábonálló száraz fák stb.) kímélése.
  • Nedves gyepek, láp- és mocsárrétek természeti állapotának és fajdiverzitásának megőrzése, hagyományos gyepgazdálkodási módszerekkel.
  • A holtágak és mocsarak jelen állapotának fenntartása, halászat, horgászat, vízgazdálkodás és ezzel kapcsolatos tevékenységek korlátozásával.
  • A fokozottan védett fajok szaporodó helyein a látogatás korlátozása.
  • A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával.
  • Az erdőkben drasztikus élőhely-változásokkal járó erdészeti beavatkozások (tarvágások) tiltása.
  • A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, fejlett erdőszegély társulások) megőrzése.
  • A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a legalább középkorú ártéri keményfás, kőrises-tölgyes ligeterdők megőrzése, a lepke számára fontos tisztások és szegélyek fenntartása. A lepke élőhelyein szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) alkalmazása.
 
 
 
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
  • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
  • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
  • A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
  • A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
  • Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
  • A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet
  • A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet
  • A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
  • A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
  • A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
  • A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
 
  
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
 
 
 
 
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-302; Fax: 46/517-399
e-mail: kornyezet.fo.miskolc@borsod.gov.hu,
honlap:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod-abauj-zemplen/szervezet/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly
 
 
Kapcsolódó linkek:
 
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
 
 
   
 
2021. 11. 04. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
Magyar Nemzeti Parkok

Világörökség
ANP Turisztikai Honlapja
 
 
 
 
 
 
Programok-Programs
    
Megérkezett!
Időjárás

Találat..
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás