|
A Világörökség Program
A Világörökség program az UNESCO által működtetett program, amelynek célja az emberiség kulturális- és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele.
A Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án mutattak be a stockholmi ENSZ konferencián, ahol azt egyúttal el is fogadták.
Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.
Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).
Az első Világörökség címeket (12 helyszín) 1978-ban osztották ki. Magyarország pedig 1987-ben kerül fel a Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete illetve a Hollókő ófalu és táji környezete kulturális örökség helyszínekkel.
Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai - Természeti Világörökség
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Természeti Világörökség részévé nyilvánította.
A világ kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek -ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek- alapján kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé. A barlang, mint természeti érték, 1995-ig csak két esetben nyerte el a Világörökség címet. Először a világ leghosszabb barlangját, az 560 km-es Mammoth-barlangot (USA, Kentucky), majd pedig a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlangot (Szlovénia) vették fel a listára.
Nézzen körbe -360 o panoráma >>> 1. 2.
(fotó: Pádár László)
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival egy időben tüntették ki e címmel a nevében is barlangra utaló Carlsbad Caverns Nemzeti Parkot (USA, New Mexico) is, ahol a világ leghíresebbjei közé tartozó Carlsbad- és Lechuguilla-barlangok találhatók.
A Világörökség Egyezmény szabályzata értelmében e címre csak a legkiemelkedőbb, viszonylag sértetlen természeti értékek pályázhatnak, amelyek megőrzése biztosítható. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai címen, Magyarország és Szlovákia közösen összeállított és a Világörökség Bizottság elé terjesztett pályázati anyagának legfőbb szakmai érvei e felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége voltak. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 1200 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 280 nyílik hazánk területén.
Legismertebbek a folyóvizes eredetűek, amelyeket a vízzáró kőzetekből felépülő térségekről érkező, a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Számos barlangban egész éven át, másokban csak olvadáskor, vagy nagy mennyiségű csapadék lehullásakor vannak vízfolyások. Legtöbbjük azonban a karsztfejlődés eredményeként inaktívvá vált. A térség értékét növelik a fennsíkokon kialakult, szokatlan formájú függőleges aknabarlangok, a zsombolyok. Az Alsóhegyen található az egy területre eső legtöbb zsomboly a világon.
A változatosságot a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangok egészítik ki. A különböző kialakulásmód a barlangjáratok alakjában, méretében, térbeli elhelyezkedésében is tükröződik. Az egyszerű, vagy elágazó, esetleg több szintben elhelyezkedő, gyakran labirintusos járatok falát kisebb-nagyobb oldásformák törik meg. Hasonló változatosság jellemzi a barlangok ásványkitöltését is: a hatalmas felületeket borító, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások, görbecseppkövek, cseppkőmedencék, mésztufagátak és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, aragonitbokrok, borsókőféleségek, kalcitlemezek, hegyitej díszítik a járatokat, melyekhez egyes helyeken gipsz- és ritkán jégképződmények is társulnak
Az Esztramos-hegy barlangjai is egyedülállóak. Az itt található Rákóczi-barlang kivételes szépségű, képződményekben gazdag járatainak nem kis szerepe volt a Világörökség cím elnyeréséhez. (Miután a nemzetközi bizottság tagjai megtekintették a barlangot véglegessé vált jelölés - Dr. Szentes György szíves szóbeli közlése)
A Rákóczi-barlang egyébként látogathaó, a nagyközönség számára nyitott.
A térség barlangjainak általános jelentősége mellett biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret, amelyek közül számos csak itt él, vagy elsőként itt került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21 található meg a vidéken.
A közismert Baradla-barlang mellett az szögliget közelében található Hosszú-tetői barlang az utóbbi évtized egyik lejelentősebb régészeti leleteit adta az őskor és bronzkor közötti bolygatatlan leleteivel. Az európai jelentőségű lelőhelyet Szenthe István geológus megfigyelése, és jelzése alapján kedték el kutatni. A feltárás napjainkban is tart.
A Baradlában kijelölt, különböző kőzettípusokat bemutató földtani feltárások jelenleg a világ páratlan barlangi alapszelvényei. A barlangok kitöltésében található csontmaradványok az elmúlt 4 millió év fejlődésének, az élővilág változásának megismeréséhez szolgáltattak adatokat. Ugyancsak számottevő a térség barlangjainak kultúrtörténeti jelentősége is. A csodálatos világ nemcsak a nép fantáziáját mozgatta meg, de íróink, költőink, festőink képzeletében is életre kelt, melynek eredményeként számos monda, mese, irodalmi és képzőművészeti alkotás született. A gazdag történelmi múlt ellenére e felszín alatti világ természetes állapota javarészt sértetlen, hiszen a leglátványosabb barlangok zöme csak az elmúlt évtizedekben vált ismertté.
|
