magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Egyéb védelmi kategóriák » Natura2000 » Natura 2000 területek fenntartási tervei » Elfogadott tervek » HUAN20004 Hernád-völgy és Sajóládi erdő
HUAN20004 Hernád-völgy és Sajóládi erdő
 
HUAN20004 HERNÁD-VÖLGY ÉS SAJÓLÁDI-ERDŐ – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
 
A Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve INNEN (PDF formátum) letölthető.
 
 
 
A HUAN20004 Hernád-völgy és Sajóládi erdő Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített, rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.
 
 
Érintett települések
  • Abaújkér,
  • Abaújvár,
  • Alsódobsza,
  • Alsózsolca,
  • Aszaló,
  • Berzék,
  • Bőcs,
  • Csobád,
  • Encs,
  • Felsődobsza,
  • Forró,
  • Garadna,
  • Gesztely,
  • Gibárt,
  • Gönc,
  • Göncruszka,
  • Halmaj,
  • Hernádbűd,
  • Hernádcéce,
  • Hernádkak,
  • Hernádkércs,
  • Hernádnémeti,
  • Hernádszentandrás,
  • Hernádszurdok,
  • Hernádvécse,
  • Hidasnémeti,
  • Inárcs,
  • Kéked,
  • Kiskinizs,
  • Megyaszó,
  • Nagykinizs,
  • Onga,
  • Ónod,
  • Pere,
  • Sajóhidvég,
  • Sajólád,
  • Sóstófalva,
  • Szentistvánbaksa,
  • Szikszó,
  • Tornyosnémeti,
  • Újcsalános,
  • Vilmány,
  • Vizsoly,
  • Zsujta
 
 
 
Érintett helyrajzi számok
A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.
 
 
 
 
A terület térképi lehatárolása
 
 
 
 
 
Természeti adottságok, természeti értékek
A HUAN20004 – Hernád-völgy és Sajóládi erdő Natura 2000 terület 4 különböző kistájat érint (Harangod, Hernád-völgy, Sajó–Hernád-sík, Szerencsköz), melyek közül legnagyobb területtel a Hernád-völgyet és a Sajó-Hernád-síkot érinti.
 
Harangod
A táj szinte egészét szántóföldek foglalják el, csupán 1-2%-nyi területét fedi természetesebb növénytakaró. Potenciális vegetációja tatárjuharos lösztölgyes, kiegészülve a magaspart löszgyepfoltjaival, a kisebb patakok mentén kőris-szil ligetekkel, a Hernád mentén fűz-nyár ligetekkel. Az évszázadok óta jelentős emberi hatás miatt csupán a Hernád menti üde legelők, mocsárrétek, törékeny füzesek, bokorfüzesek mozaikja és a vizenyős patakvölgyek nádasai, sásosai, valamint a magaspart néhány kisebb foltjának lösznövényzete természetszerű, de állományaik változó mértékben degradálódtak. Az egykori lösztölgyesek és löszgyepek gyakorlatilag eltűntek. A magaspart erdei helyén akácosok és telepített tölgyesek, valamint jelentős kiterjedésű területeken felhagyott "szőlőhegyek" sorjáznak. Az ártéri mocsár- és kaszálórétek értékes fajai a réti iszalag (Clematis integrifolia) és gyíkhagyma (Allium angulosum), a gesztelyi Nagy-réten és Hernádkak határában őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), a hernádnémeti Gyalog-legelőn kövér aggófű (Senecio doria). A szárazabb területek flórája az erőteljes zavarás miatt jelentős hányadban gyomjellegű és tág tűrésű fajokból áll (pl. fenyérfű – Bothriochloa ischaemum, tejoltó galaj – Galium verum, zsályafajok – Salvia spp.), de mellettük macskahere (Phlomis tuberosa), piros kígyószisz (Echium maculatum), dunai szegfű (Dianthus collinus), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) és szürke gurgolya (Seseli osseum) is előfordul. A térség igazi florisztikai kuriózuma a tátorján (Crambe tataria) egykori előfordulása.
 
Hernád-völgy
A Hernád-völgy tektonikus árokban elhelyezkedő folyóvölgy. A felszín kb. 60%-át holocén képződmények (ártéri iszap, agyag, futóhomok) borítják. A kistáj délkeleti részén foltokban miocén kavicsos-homokos üledékek találhatók. A Hernád bal parti területeire a lösz jellemző. A terület éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Az éves napsütéses órák száma 1850-1900 közötti. Az évi középhőmérséklet 9,0 – 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 580 mm és 630 mm közötti.
A völgy potenciális vegetációja a vízjárta és hullámtéri-ártéri területen a puhafás ligeterdő, bokorfüzes. A völgy magasabban fekvő térszínein tölgyesek uralkodtak: délen inkább tatárjuharos tölgyesek, északon cseres-tölgyesek. Napjainkban helyüket gyümölcsösök, parlagok, illetve mezőgazdasági kultúrák foglalják el. A Hernád leszakadásainak partfalán más lösznövényekkel élt a tátorján (Crambe tataria). A folyó mentén számos kavicsbánya található, ezekből ismert a rizsgyékény (Typha laxmannii), selyemkóró (Asclepias syriaca).
A folyó menti ligeterdők helyét nagy területen a spontán terjedő zöld juhar (Acer negundo), illetve nemesnyár-ültetvények foglalják el. A völgy az inváziós fajok terjedésének folyosója.
 
Sajó–Hernád-sík
A Sajó–Hernád-sík alaphegysége alsó- és közép-triász triász karbonátos képződményekből, valamint újpaleozoos és mezozoos képződményekből áll, melyekre pleisztocén durva üledék települt. Ennek megfelelően a jellemző talajtípusok az öntés réti és réti talajok, réti szolonyecek, mészlepedékes réti csernozjomok, illetve hegységelőterekben csernozjom barna erdőtalajok. A terület éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma évente 1850 óra alatt marad, az évi középhőmérséklet 9,3 – 9,9 °C, míg a várható éves csapadékmennyiség 540-580 mm közötti.
A táj potenciális növényzetét a Sajó és a Hernád alacsony árterein fűz-nyár ligetek, a magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligetek jelentik. A tatárjuharos lösztölgyesek jelentősebb foltjai a Sajó-Hernád torkolattól É-ÉK-re és a Bükkalja alföldi peremein nőttek. A sziki tölgyesek a táj déli, délkeleti, Tisza menti részein alakulhattak ki. Ma a táj túlnyomó része mezőgazdasági terület, nagytáblás szántóföldi kultúrákkal. A puhafás fűz-nyár ártéri erdők gyakorlatilag csak a vízfolyások keskeny sávján maradtak meg (fehér fűz – Salix alba, csöregefűz – S. fragilis, elvétve fekete nyár – Populus nigra – idős példányai), állományaikat sokfelé nemesnyárasokkal váltották fel, tömegesek az özönfajok. A keményfás ártéri erdők mára megmaradt, erősen átalakult foltjai a Belegrád melletti Kemelyi-erdő és a girincsi Nagy-erdő. A Sajóládi-erdőt gyakorlatilag letermelték. Jellemzők a spontán terjedő és a telepített idegenhonos fajok (vörös tölgy – Quercus rubra, fekete dió – Juglans nigra, bálványfa – Ailanthus altissima, akác – Robinia pseudoacacia). Értékesebb lágyszárúak a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), odvas keltike (Corydalis cava), erdei tyúktaréj (Gagea lutea), szagos galaj (Galium odoratum).
A táj déli területein szikes gyepek (főként cickórós puszták) vannak, melyekbe ürmöspuszta-foltok keverednek. A löszös területeket a macskahere (Phlomis tuberosa), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), hengeres peremizs (Inula germanica), dunai szegfű (Dianthus collinus), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) jelzik (olykor csillagőszirózsa – Aster amellus, tarka imola – Centaurea triumfettii, magyar zergevirág – Doronicum hungaricum, magyar nőszirom – Iris aphylla subsp. hungarica, nagyvirágú gyíkfű – Prunella grandiflora – előfordulásával). A táj jellegzetességei a nagy kiterjedésű kavicsbányatavak, a bolygatás intenzitásától és a felhagyás időtartamától függő másodlagos növényzettel.
 
Szerencsköz
A kistáj potenciális növényzeti típusai a lösztölgyes, illetve az erdőfoltokhoz kapcsolódó sztyepprétek és cserjések lehettek. A Hernád-völgyének keleti peremterülete jelenleg kis területen hordozza az eredeti társulásokat, inkább a mezőgazdasági kultúra nyomait találjuk. A becserjésedő, sztyeppréti fajokból álló legelők értékes növényzeti típusok. A szántók közti mezsgyék és utak az egykor volt vegetáció növényfajainak túlélési helyei, csomópontjai. A kontinentális jellegű mozaikok jellemző fajai, a lösz szakadópartok és falak pionír növényei a taréjos búzafű (Agropyron pectiniforme), vöröses hagyma (Allium marginatum), a zárt gyepekre is jellemző pusztai elemek a, piros kígyószisz (Echium maculatum), macskahere (Phlomis tuberosa), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla), a pusztai cserjések növényei a cseplesz meggy (Prunus fruticosa), törpemandula (P. tenella), pázsitos nőszirom (Iris graminea).
 
 
 
Területhasználati mód, környezeti terhelés
A site 15-20%-a üzemtervezett erdő – elsősorban folyó menti galériaerdők.
A területen 13 vadásztársaság van jelen: Kéked és környéke FTVK, Hernád-völgye VT, Hernád menti Földtulajdonosok VT, Zempléni Rákóczi VT, 657910 FTVK, Bélus völgye VT, Király Fácán Bérkilövő VT, Aszalói VT, Szikszói Széchenyi Zsigmond VT, Bőcs és Vidéke VT, Kemely és Vidéke VT, Gesztely és Vidéke, 656720 VT.
A területen háromnegyed része érzékeny természeti terület.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésében van 16,5 ha. Az értékes haris élőhelyként is szolgáló gyepek egy részét az MTÉT és AKG előírásoknak megfelelően kaszálják, valamint legeltetik. Problémát jelent az égetés, a túltartott vad túrása, a beszántás és a túllegeltetés, valamint a völgy teljes szakaszán az inváziós növények elsősorban az Acer negundo, a Parthenocysus inserta, a Soligago spp.. A területen gyakoriak a falopások és az engedély nélküli erdei mellékhaszonvétel is.
Természetvédelmi és élőhely-megőrzési szempontból a Hernád-magaspart suvadásai szintén gondot jelentenek.
A területre jelentős hatással lévő bányák, bányatelkek: Vizsoly: kavics-homok; Onga: kavics-homok; Hernádvécse: agyag; Hernádszurdok: kavics; Vilmány: kavics; Alsózsolca: kavics; Sajóhídvég: homok-kavics; Forró: agyag.
 
 
 
Natura 2000-es jelölő élőhelyek:
  • Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0
  • Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440
  • Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 3270
  • Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150
  • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0
  • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es élőhelyek
  • Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430
  • Szubkontinentális peripannon cserjések 40A0
 
 
 
Natura 2000-es jelölő fajok:
  • Janka-tarsóka (Thlaspi jankae),
  • sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis),
  • balogcsiga (Vertigo angustior),
  • tompa folyamkagyló (Unio crassus),
  • zempléni futrinka (Carabus zawadszkii),
  • díszes tarkalepke (Euphydryas maturna),
  • nagy tűzlepke (Lycaena dispar),
  • vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius),
  • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
  • nagy szarvasbogár (Lucanus cervus),
  • petényi márna (Barbus meridionalis),
  • homoki küllő (Gobio kessleri),
  • balin (Aspius aspius),
  • selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer),
  • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus),
  • német bucó (Zingel streber),
  • vágócsík (Cobitis taenia),
  • halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus),
  • kőfúró csík (Sabanejewia aurata),
  • vöröshasú unka (Bombina bombina),
  • hegyesorrú denevér (Myotis blythii),
  • közönséges denevér (Myotis myotis),
  • csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis)
 
 
 
Egyéb Natura 2000-es fajok:
  • díszes légivadász (Coenagrion ornatum)
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
  • magyar bucó (Zingel zingel)
  • ingola (Eudontomyzon spp.)
  • réti csík (Misgurnus fossilis)
  • európai vidra (Lutra lutra)
 
 
 
Natura 2000 területen történő gazdálkodás előnyei
Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:
  • 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 gyepterületek (rét, legelő) földhasználói 38 euró/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kötelező érvényű előírásainak betartásáért.)
  • 5/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
  • 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól
  • 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (Ezen jogcím esetében a támogatás igénybevételére jogosult területek meghatározásában is az egyik fontos szempont, hogy az adott terület a Natura 2000 hálózat része.)
  • 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
  • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 78/2011. (VIII. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
  • 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
  • (A Natura 2000 erdőterületeken gazdálkodók 40-200 euro/ha/év összegű kifizetésre jogosultak a jóváhagyott erdőtervében meghatározott feladatok elvégzéséért.)
  • 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
  • (Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az 1. mellékletben meghatározott Natura 2000 területegységre vonatkozó Natura 2000 fenntartási terv elkészítésére.)
 
 
 
Természetvédelmi célkitűzések, előírások
  • A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok - csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis), Petényi-márna (Barbus meridionalis petenyi), homoki küllő (Gobio kessleri), német bucó (Zingel streber), törpecsík (Sabanejewia aurata), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) - és élőhelytípusok (Sík- és dombvidéki kaszálórétek 6510, égeres, kőrises és puhafás ligeterdők 91E0) kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
  • A sík- és dombvidéki kaszálóréteken évenkénti kaszálás végzése szükséges, illetve a degradálódott állományokban ezt szükség esetén szelektív cserjeirtás előzze meg.
  • A Hernádot kísérő természetközeli állapotú ligeterdő maradványok fennmaradása érdekében a zavartalanság biztosítása szükséges vagy szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) tarvágás helyett. A puhafás ligeterdők területarányát a nemesnyaras állományok rovására növelni szükséges. Meglevő ligeterdők helyén a továbbiakban idegenhonos állományok nem alakíthatók ki.
  • A csíkos szöcskeegér állományának megőrzése érdekében a területen levő gyepterületek megőrzése, a beszántások megakadályozása szükséges.
  • A kiemelt jelentőségű halfajok állományok fennmaradása érdekében a Hernádon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású mederszakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. A Hernádon a kavicspadok, mint szaporodóhelyek megmaradása is szükséges. Szintén szükséges a vízfolyást kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is. A kiemelt jelentőségű halfajok állományának növekedése érdekében haltelepítés csak indokolt esetben végezhető, s akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepíthetők.
  • Az erdei szitakötő állományának megőrzéséhez sebesebb áramlású, durvább aljzatú folyószakaszok fennmaradása szükséges.
  • Minden vízhez kötődő prioritás faj állományának fennmaradása, illetve növekedése érdekében fontos a szennyező források felszámolása.
  • A díszes tarkalepke állományának fennmaradásához a legalább középkorú ártéri keményfás, kőrises-tölgyes ligeterdők megőrzése szükséges, ahol a lepke számára fontos tisztások és szegélyek tartandók fenn. A lepke élőhelyein szálaló jellegű gazdálkodás (szálalás, szálalóvágás) alkalmazandó tarvágás helyett. A Kemelyi-erdőben az idegenhonos fafajok lecserélésével a kőriselegyes keményfás ligeterdők területét növelni szükséges.
  • Az antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzendők.
  • A prioritás fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása.
 
 
 
Vonatkozó jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:
  • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
  • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet
  • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
  • A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
  • A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
  • Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
  • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
  • A 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet
  • A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet
  • A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet
  • A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
  • A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet
  • A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
 
 
 
 
Információkérés és kaszálás-bejelentés
A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,
e-mail: info.anp@t-online.hu,
honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu
 
 
 
 
Natura 2000 ügyekben eljáró hatóság
B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel:46/517-302; Fax: 46/517-399
e-mail: kornyezet.fo.miskolc@borsod.gov.hu,
honlap:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod-abauj-zemplen/szervezet/kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly
 
 
 
Kapcsolódó linkek:
 
www.natura2000.hu
www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090
www.mvh.gov.hu
jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506
 
 
 
   
 
2021. 11. 04. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
Magyar Nemzeti Parkok

Világörökség
ANP Turisztikai Honlapja
 
 
 
 
 
 
Programok-Programs
    
Megérkezett!
Időjárás

Találat..
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás