A Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve INNEN (PDF formátum) letölthető.

 

 

 

A HUAN20004 Hernád-völgy és Sajóládi erdő Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészített, rövid tájékoztató kiadvány innen letölthető.

 

 

 

 

 

A teljes helyrajzi szám lista az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben olvasható.

 

 letöltés >>>

 

 

 

 

 

 

 

 

A HUAN20004 – Hernád-völgy és Sajóládi erdő Natura 2000 terület 4 különböző kistájat érint (Harangod, Hernád-völgy, Sajó–Hernád-sík, Szerencsköz), melyek közül legnagyobb területtel a Hernád-völgyet és a Sajó-Hernád-síkot érinti.

 

A táj szinte egészét szántóföldek foglalják el, csupán 1-2%-nyi területét fedi természetesebb növénytakaró. Potenciális vegetációja tatárjuharos lösztölgyes, kiegészülve a magaspart löszgyepfoltjaival, a kisebb patakok mentén kőris-szil ligetekkel, a Hernád mentén fűz-nyár ligetekkel. Az évszázadok óta jelentős emberi hatás miatt csupán a Hernád menti üde legelők, mocsárrétek, törékeny füzesek, bokorfüzesek mozaikja és a vizenyős patakvölgyek nádasai, sásosai, valamint a magaspart néhány kisebb foltjának lösznövényzete természetszerű, de állományaik változó mértékben degradálódtak. Az egykori lösztölgyesek és löszgyepek gyakorlatilag eltűntek. A magaspart erdei helyén akácosok és telepített tölgyesek, valamint jelentős kiterjedésű területeken felhagyott "szőlőhegyek" sorjáznak. Az ártéri mocsár- és kaszálórétek értékes fajai a réti iszalag (Clematis integrifolia) és gyíkhagyma (Allium angulosum), a gesztelyi Nagy-réten és Hernádkak határában őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), a hernádnémeti Gyalog-legelőn kövér aggófű (Senecio doria). A szárazabb területek flórája az erőteljes zavarás miatt jelentős hányadban gyomjellegű és tág tűrésű fajokból áll (pl. fenyérfű – Bothriochloa ischaemum, tejoltó galaj – Galium verum, zsályafajok – Salvia spp.), de mellettük macskahere (Phlomis tuberosa), piros kígyószisz (Echium maculatum), dunai szegfű (Dianthus collinus), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) és szürke gurgolya (Seseli osseum) is előfordul. A térség igazi florisztikai kuriózuma a tátorján (Crambe tataria) egykori előfordulása.

 

A Hernád-völgy tektonikus árokban elhelyezkedő folyóvölgy. A felszín kb. 60%-át holocén képződmények (ártéri iszap, agyag, futóhomok) borítják. A kistáj délkeleti részén foltokban miocén kavicsos-homokos üledékek találhatók. A Hernád bal parti területeire a lösz jellemző. A terület éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Az éves napsütéses órák száma 1850-1900 közötti. Az évi középhőmérséklet 9,0 – 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 580 mm és 630 mm közötti.

A völgy potenciális vegetációja a vízjárta és hullámtéri-ártéri területen a puhafás ligeterdő, bokorfüzes. A völgy magasabban fekvő térszínein tölgyesek uralkodtak: délen inkább tatárjuharos tölgyesek, északon cseres-tölgyesek. Napjainkban helyüket gyümölcsösök, parlagok, illetve mezőgazdasági kultúrák foglalják el. A Hernád leszakadásainak partfalán más lösznövényekkel élt a tátorján (Crambe tataria). A folyó mentén számos kavicsbánya található, ezekből ismert a rizsgyékény (Typha laxmannii), selyemkóró (Asclepias syriaca).

A folyó menti ligeterdők helyét nagy területen a spontán terjedő zöld juhar (Acer negundo), illetve nemesnyár-ültetvények foglalják el. A völgy az inváziós fajok terjedésének folyosója.

 

A Sajó–Hernád-sík alaphegysége alsó- és közép-triász triász karbonátos képződményekből, valamint újpaleozoos és mezozoos képződményekből áll, melyekre pleisztocén durva üledék települt. Ennek megfelelően a jellemző talajtípusok az öntés réti és réti talajok, réti szolonyecek, mészlepedékes réti csernozjomok, illetve hegységelőterekben csernozjom barna erdőtalajok. A terület éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma évente 1850 óra alatt marad, az évi középhőmérséklet 9,3 – 9,9 °C, míg a várható éves csapadékmennyiség 540-580 mm közötti.

A táj potenciális növényzetét a Sajó és a Hernád alacsony árterein fűz-nyár ligetek, a magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligetek jelentik. A tatárjuharos lösztölgyesek jelentősebb foltjai a Sajó-Hernád torkolattól É-ÉK-re és a Bükkalja alföldi peremein nőttek. A sziki tölgyesek a táj déli, délkeleti, Tisza menti részein alakulhattak ki. Ma a táj túlnyomó része mezőgazdasági terület, nagytáblás szántóföldi kultúrákkal. A puhafás fűz-nyár ártéri erdők gyakorlatilag csak a vízfolyások keskeny sávján maradtak meg (fehér fűz – Salix alba, csöregefűz – S. fragilis, elvétve fekete nyár – Populus nigra – idős példányai), állományaikat sokfelé nemesnyárasokkal váltották fel, tömegesek az özönfajok. A keményfás ártéri erdők mára megmaradt, erősen átalakult foltjai a Belegrád melletti Kemelyi-erdő és a girincsi Nagy-erdő. A Sajóládi-erdőt gyakorlatilag letermelték. Jellemzők a spontán terjedő és a telepített idegenhonos fajok (vörös tölgy – Quercus rubra, fekete dió – Juglans nigra, bálványfa – Ailanthus altissima, akác – Robinia pseudoacacia). Értékesebb lágyszárúak a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), odvas keltike (Corydalis cava), erdei tyúktaréj (Gagea lutea), szagos galaj (Galium odoratum).

A táj déli területein szikes gyepek (főként cickórós puszták) vannak, melyekbe ürmöspuszta-foltok keverednek. A löszös területeket a macskahere (Phlomis tuberosa), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), hengeres peremizs (Inula germanica), dunai szegfű (Dianthus collinus), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) jelzik (olykor csillagőszirózsa – Aster amellus, tarka imola – Centaurea triumfettii, magyar zergevirág – Doronicum hungaricum, magyar nőszirom – Iris aphylla subsp. hungarica, nagyvirágú gyíkfű – Prunella grandiflora – előfordulásával). A táj jellegzetességei a nagy kiterjedésű kavicsbányatavak, a bolygatás intenzitásától és a felhagyás időtartamától függő másodlagos növényzettel.

 

A kistáj potenciális növényzeti típusai a lösztölgyes, illetve az erdőfoltokhoz kapcsolódó sztyepprétek és cserjések lehettek. A Hernád-völgyének keleti peremterülete jelenleg kis területen hordozza az eredeti társulásokat, inkább a mezőgazdasági kultúra nyomait találjuk. A becserjésedő, sztyeppréti fajokból álló legelők értékes növényzeti típusok. A szántók közti mezsgyék és utak az egykor volt vegetáció növényfajainak túlélési helyei, csomópontjai. A kontinentális jellegű mozaikok jellemző fajai, a lösz szakadópartok és falak pionír növényei a taréjos búzafű (Agropyron pectiniforme), vöröses hagyma (Allium marginatum), a zárt gyepekre is jellemző pusztai elemek a, piros kígyószisz (Echium maculatum), macskahere (Phlomis tuberosa), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla), a pusztai cserjések növényei a cseplesz meggy (Prunus fruticosa), törpemandula (P. tenella), pázsitos nőszirom (Iris graminea).

 

 

 

A site 15-20%-a üzemtervezett erdő – elsősorban folyó menti galériaerdők.

A területen 13 vadásztársaság van jelen: Kéked és környéke FTVK, Hernád-völgye VT, Hernád menti Földtulajdonosok VT, Zempléni Rákóczi VT, 657910 FTVK, Bélus völgye VT, Király Fácán Bérkilövő VT, Aszalói VT, Szikszói Széchenyi Zsigmond VT, Bőcs és Vidéke VT, Kemely és Vidéke VT, Gesztely és Vidéke, 656720 VT.

A területen háromnegyed része érzékeny természeti terület.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésében van 16,5 ha. Az értékes haris élőhelyként is szolgáló gyepek egy részét az MTÉT és AKG előírásoknak megfelelően kaszálják, valamint legeltetik. Problémát jelent az égetés, a túltartott vad túrása, a beszántás és a túllegeltetés, valamint a völgy teljes szakaszán az inváziós növények elsősorban az Acer negundo, a Parthenocysus inserta, a Soligago spp.. A területen gyakoriak a falopások és az engedély nélküli erdei mellékhaszonvétel is.

Természetvédelmi és élőhely-megőrzési szempontból a Hernád-magaspart suvadásai szintén gondot jelentenek.

A területre jelentős hatással lévő bányák, bányatelkek: Vizsoly: kavics-homok; Onga: kavics-homok; Hernádvécse: agyag; Hernádszurdok: kavics; Vilmány: kavics; Alsózsolca: kavics; Sajóhídvég: homok-kavics; Forró: agyag.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pályázatok elbírálásánál előnyt, többlet kifizetést, vagy plusz pontot jelent a Natura 2000 terület a következő jogszabályokban található támogatási jogcímek esetén:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Natura2000 területek esetén a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

 

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.

Tel: 48/506-000; Fax: 48/506-001,

e-mail: info.anp@t-online.hu,

honlap: http://anp.nemzetipark.gov.hu és www.anp.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

www.natura2000.hu

www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2090

www.mvh.gov.hu

jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149028.617506