magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Általános információk » Történet
Történet
 

Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-tól kezdődött....

 


Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hang­súlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör – Tornai- karszt részeként - a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el.

A térséget nagyrészt a földtörténeti középkor triász időszakában, mint­egy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, melyek tulajdonságai szabták meg a táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és egyéb karsztjelenségei. Ilyen alakzatok, kőzet együttesek, valamint földtani alapszelvényként szolgáló feltárásaik Magyarországon csak itt fordulnak elő. Az Aggteleki karsztvidék mai formája elsősorban a mészkő alapkőzet lepusztulásával kapcsolatos folyamatok és a karsztjelenségek eredménye. E viszonylag kis területen a jégkorszaktól mindmáig tartó, mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük.

1935. évi erdőtörvény által megindult hazai hivatalos természetvédelem működése során 1940-ben és 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a Béke-, 1956-ban Szabadság-, 1958-ban a Vass Imre-barlang felszínét természetvédelmi területté nyilvánították.

1962. évben minden barlang természetvédelmi oltalom alá került (1961. évi 18. számú természetvédelméről szóló törvényerejű rendelet alapján).

Ezt követően számos próbálkozás és javaslat történt a terület védelmi státuszának módosítására (nemzeti park kialakítása).

1978-ban -egyeztető tárgyalások eredményeképpen- az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke  8/1978 OKTH számú határozatával létrehozta az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, amely a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működött.

Az újonnan létrehozott Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1979-től az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra rezervátummá nyilvánította, s két magterületet jelöltek ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

1983-ban az Esztramos-hegy egyes területei is természetvédelmi oltalmat kaptak, és a Tájvédelmi Körzethez kerültek.

1985. január 1.-én alakult meg az AGGTELEKI NEMZETI PARK amelyet az OKTH elnöke 7./1984. (XII.25.) rendeletével hozott létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzet helyén. Székhelye a Baradla-barlang fogadóterében található  Turistaszálló épületében volt.  Később a  természetvédelmi jogszabályok változásával az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a hozzárendelt illetékességi területen lát el. A park jelenlegi illetékességi területe a Sajó, a Hernád és az országhatár által közrezárt terület.

Az Aggteleki Nemzeti Park területét legutóbb 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-hegy védetté nyilvánításával. Az ANP területe ekkor érte el a 20 188 Ha-t. (Az ANP Igazgatóság adatai)


A TERÜLET VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN

1926  - A Baradla-barlangot a Kultuszminiszter Nemzeti Örökséggé nyilvánította.
 
1940  - Az 1935. évi erdőtörvény alapján A Baradla-barlangot védetté nyilvánították.

1950 – 58  - A Baradla-, Béke-, Szabadság-, és  Vass Imre barlangok  felszínét (összesen 1634 ha) természetvédelmi területté nyilvánították.
 
1978  - Az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke  8/1978 OKTH számú határozatával 19 595 ha területen létrehozta a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működő Aggteleki Tájvédelmi Körzetet.
 
1979  - A MAB (Ember és Bioszféra) program keretében az UNESCO illetékes hivatala bioszféra rezervátummá nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetetet, melynek során két magterület jelöltek ki a Haragistya, illetve a Nagyoldal térségében.

1983  - Az Esztramos-hegy egyes területei természetvédelmi oltalmat kaptak, és a Tájvédelmi Körzethez kerültek.

1985  - Az OKTH elnöke 7/1984 (XII.25.) rendeletével létrehozta az AGGTELEKI NEMZETI PARKot. Székhelye a Baradla-barlang fogadó térségében található  Baradla Turistaszálló épületében volt. Később a természetvédelmi jogszabályok változásával az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a Sajó- és a Hernád-folyók, valamint az országhatár által határolt illetékességi területén lát el.

1995  - Az UNESCO Világörökség Bizottsága az  Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait Világörökség rangra emelte-

2001  - Az Aggteleki Nemzeti Park területe az Esztramos-hegy védetté nyilvánítását követően 20 188 ha-ra bővült. 
   
Ekkor az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található továbbá az illetékességi területén három országos jelentőségű Természetvédelmi Terület: a rudabányai Őshominida-lelőhely, a Keleméri Mohos-tavak , illetve a szendrőládi Magyar nőszirmos és terület nélkül az Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvény.

2005. március - az Edelényi Magyar Nőszirmos TT védetté nyilvánítása.

2006. január - A Zempléni Tájegység - benne a Zempléni Tájvádelmi Körzet, a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, a Megyerhegyi tengerszem TT, a Megyaszói Tátorjános TT, a Tállyai Patócs-hegy TT, az abaújkéri Sóstó-legelő TT, a Bodrogszegi Vár-hegy TT, a Long-erdő TT, az Erdőbényei Fás-legelő TT, a Füzérradványi Kastélypark TT - az ANPI működési területéhez kerül.

2007. - A Kelemér-Serényfalva-Erdősrezervátum TT védetté nyilvánítása. Az abaújkéri Aranyos-völgy védetté nyilvánítása.

2009. A tarcali Turzó-dűlő védetté nyilvánítása.

2011. december - A Zabanyik-hegy TT védetté nyilvánítása

 

 


 
   
 
2017. 02. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás