magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Természetvédelmi területek » Bodrogszegi Várhegy TT
Bodrogszegi Várhegy TT
 
Bodrogszegi Vár-hegy TT
 
Törzskönyvi száma: 233/TT/90
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 6/1990 (VI.18.) KöM rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: HUBN 10007, 275/2004.(X. 8.) Korm rendelet és a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet alapján különleges madárvédelmi terület (HUBN20073) Tokaj-Hegyalja-Borvidék Világörökség része
A terület kiterjedése: 1,625 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén
Települések megnevezése: Bodrogkisfalud
A tervezési terület megnevezése, EOTR koordináták:  É.sz. 48º
10’ 20’’   K.h. 21º 21’ 37’’
Tengerszint feletti magassága: max.:  292 m, min.:  230m
 

 

A Bodrogszegi Vár-hegyet a földtörténeti újkor harmadkorában, a miocénben kezdődő vulkáni tevékenység hozta létre. A hegy vulkáni kúpja 292 m tszf. magasággal emelkedik a Bodrog-folyó völgyétől északra és magasságából adódóan csak kis dombnak tekinthető.

A Vár-hegy fő tömegét szárazulati riolittufa és piroxéndácit alkotja.

A legnagyobb tömeget képviselő riolittufa a hegyen alsó „szoknya” részén, a felszínen található. A dácit a hegy csúcsán szintén a felszínen van.

A hegyre a pleisztocén korban lösz hullott, azonban ez mára teljesen lemosódott, egy része a riolittufa alapkőzettel összekeveredett.

Jellegzetes talajtípus az erubáz, ami a piroxéndáciton keletkezett, míg a hegylábi területeken, riolittufán  ranker talaj képződött.

 

Fotó: Zsólyomi Tamás

  

A terület a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Északi-középhegység flóravidék (Matricum), Tokajense flórajáráshoz tartozik. Délrő,l az Alföld felől pannon és szubmediterrán növényföldrajzi hatások érik. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk az emberi tevékenységet, mint vegetációt alakító tényezőt, hiszen az évszázados szőlőművelés is nyomot hagyott a területen.

A lejtősztyepp-rétek és melegkedvelő-tölgyesek az Alföldre egykoron jellemző erdősztyeppek maradványai számára biztosítanak élőhelyet. Kora tavasszal a leány- és fekete kökörcsin (Pulsatilla grandis és P. pratensis ssp. nigricans) virágzásával éled a sztyepprét. A fajgazdag rétek védett törpecserjéje a törpe mandula (Amygdalus nana), amely áprilisban nyíló virágaival rózsaszínre festi a hegyoldalt. Májusban a fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) hozza sötétlila virágait. E pannóniai endemikus fokozottan védett növényritkaság jelentős egyedszámú populációja él a hegytetőn. Májusban és júniusban a tölgyesek szélén, egykori kőgrádicsokon nőnek az elegáns megjelenésű nagyezerjófű (Dictamnus albus) példányai. Jelentő állománya él itt az apró nősziromnak (Iris pumila). Árvalányhaj fajok közül, a hegylábi részeken gyakori a hegyi- (Stipa pennata), a bozontos- (Stipa dasyphylla), csinos- (Stipa pulcherrima) és hosszúlevelű árvalányhaj (S. tirsa). Szép sarjtelepe él  a területen a vastaggallyú körtének (Pyrus nivalis). Az őszi aszpektus ritka faja a pettyegetett őszrózsa (Aster sedifolius ssp. sedifolius).

 A sztyeprétek és bokorerdők számos ritka rovarfajnak is otthont adnak. Meg kell említenünk az imádkozó sáska (Mantis religiosa), az erdei hangyaleső (Myrmeleon formicarius), a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), a balkáni futrinka (Carabus montivagus subsp. blandus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambix cerdo) és a selymes cserjecincér (Cortodera holosericea) előfordulást

 

 

 

A védett pillangófajok közül előfordul a területen a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a kardoslepke (Iphiclides podalirius). Ezek a pillangók szívesen tanyáznak a kiemelkedő, nyílt dombtetőkön, hegyhátakon, itt történik a párosodás („hilltoping”). A virággazdag sztyeppréteken gyakoriak az apró pillangósokat kedvelő plebejus boglárkák (Plebejus spp.) és az ökörfarkkórókon élő tüzes tarkalepkék (Melitea dydima).

 

 

 

A meleg sziklákon találkozhatunk sütkérező fali gyíkkal (Podarcis muralis), fürge gyíkkal (Lacerta agilis), zöld gyíkkal (Lacerta viridis). Ritkán előfordul a réz- (Coronella austriaca) és az erdei sikló (Elaphe longissima), illetve a keresztes vipera (Vipera berus) is.

A bokorerdők és tölgyesek énekesmadár-faunájából kiemelhetjük az erdei pacsirta (Lullula arborea), a karvalyposzáta (Sylvia nisoria) és a töviszúró gébics (Lanius collurio) fészkelését. A Zemplénből táplálkozni jár a területre néhány nagyobb ragadozómadárfa pl. békászó sas (Aquila pomarina), kígyászölyv (Circaetus gallicus), darázsölyv (Pernis apivorus), parlagi sas (Aquila heliaca).

A védett terület alatti völgyben költ a fekete gólya (Ciconia nigra).

Emlősök közül a pisze denevér (Barbastella barbastellus), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), borz (Meles meles), menyét (Mustella nivalis), nyuszt (Martes martes), vadmacska (Felis sylvestris) érdemel említést.

 

A hegy kulturtörténeti értéke a tetőn található bronzkori földvár maradványa.

 /FT/

 


Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2017. 02. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás