magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Baradla-barlang bibliográfia
Baradla-barlang bibliográfia
 


Összeállította
: Gruber Péter barlangtani szakfelügyelő (2001.07.17.)

Ha valami kimaradt volna, akkor IDE kérnénk egy e-mailt.


(A
Szlovák-karszt Domica-Baradla rendszerre vonatkozó bibliográfiája a hivakozásra kattintva érhető el)

 

     

  1. Almási B. P. (1820): Baradlai utazás 1818-ik Esztendőben. Tudományos Gyűjtemény, 1. sz.

     

     

  2. Asch M. (1922): Kirándulás az aggteleki cseppkőbarlanghoz (Turistaság és Alpinizmus, XII.

     

     

  3. Baksay D. (1980): Az aggteleki barlang nevezetesebb pontjainak névjegyzéke.

     

     

  4. Bartholomaeides L. (1806): Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis notitia historico-geographico statistica.

     

     

  5. Bendeffy L. (1963): Régi leírások az aggteleki Baradla-barlangról. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  6. Bendeffy L. (1964): Aggteleki utazások 1892-ben. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  7. Bognár Cs. (1996): A Baradla-barlang aggteleki szakaszának higiénés-bakteriológiai vizsgálata. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  8. Bognár Cs. (1999): Mikrobiológiai vizsgálatok a Baradla-barlangban. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  9. Bohn P. – Csernavölgyi L. – Izápy G. , Maucha L. (1985): A Baradla-vízgyűjtő magyarországi részének komplex környezetföldtani és hidrogeológiai vizsgálatának eredményei. /A Litoszféra modellterület alapdokumentációja/. Kézirat. MÁFI. Budapest.

     

     

  10. Borka Zs. (1979): Paleontológiai vizsgálatok a Baradla-barlangban és környékén. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  11. Cholnoky J. (1930): Az aggteleki cseppkőbarlang története. Magyar Földrajzi Évkönyv, 1930.

     

     

  12. Claus G. (1955): Algae and their mode of life in the Baradla cave at Aggtelek. Acta Botanica Hung. II.

     

     

  13. Clementis (1818): A Baradla barlangnak bővebb leírása. Tudományos Gyűjtemény, 6. sz.

     

     

  14. Csernavölgyi L. (1979): Az Aggteleki barlangrendszer felszíni talajtakarójának szennyeződése és ennek környezetvédelmi hatásai. OKTH Barlangtani Intézet Kézirat. Budapest.

     

     

  15. Csernavölgyi L. (1983): A talajszennyeződés az Aggteleleki-karszt területén és hatása a víz kémiai összetételére. Doktori értekezés. Agrártudományi Egyetem. Gödöllő.

     

     

  16. Csokonai Vitéz M. (1922): Levele anyjához. Csokonai Vitéz Mihály összes művei, III. 2., 687-692.

     

     

  17. Darvas I. (1964): Adalékok az Aggteleki (Baradla) barlang bejárása és feltérképezése történetéhez, irodalmához és bibliográfiájához. Karszt és Barlang, I.

     

     

  18. Dénes Gy. (1960): A Baradla név eredete. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 7-8.

     

     

  19. Dénes Gy. (1969): Az aggteleki-barlang megjelenése a földrajzi szakirodalmunkban. Karszt és Barlang, Budapest.

     

     

  20. Dénes Gy. (1969): Az Aggteleki-barlang megjelenése földrajzi szakirodalmunkban. Karszt és Barlang, 1969. 5-8.

     

     

  21. Dénes Gy. (1969): Die Höhle als örtliche untere Erosionsbasis und die Entwicklung der Aggteleker Baradlahöhle. V. Internationaler Kongress für Speläologie. Stuttgart.

     

     

  22. Dénes Gy. (1969): Újonnan feltárt kis oldalág a Baradlában. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató.

     

     

  23. Dénes Gy. (1970): Az aggteleki Baradla-barlang Raisz-ága. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  24. Dénes Gy. (1971): A fokozatosan lepusztuló vízzáró takaró szerepe az exhumálódó karszt morfológiai fejlődésében. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  25. Dénes Gy. (1979): Környezetvédelmi problémák Aggtelek-Jósvafő térségében. A Baradla-Domica barlangrendszer és a Jósva forráscsoport szennyeződése. Kézirat. Budapest.

     

     

  26. Detre Cs. (1979): Az Aggtelek környéki felső anisusi Brachiopoda-fauna kvantitatív taxonómiai vizsgálata. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  27. Dudich E. (1930): Az Aggteleki barlang állatvilágának élelemforrásai. Állattani Közlemények, XXVII.

     

     

  28. Dudich E. (1930): Az Aggteleki barlang vizeiről. Hidrológiai közlöny.

     

     

  29. Dudich E. (1930): Az Aggteleki barlang. Természettudományi Közlöny, LXII.

     

     

  30. Dudich E. (1930): Die Geschichte und der Stand der biologischen Erforschung der Aggteleker Tropfsteinhöhle “Baradla” in Ungarn. Mitteil. Üb. Höhlen- u. Karstforschung.

     

     

  31. Dudich E. (1931): A barlangok biológiai kutatásáról. Állattani Közlemények

     

     

  32. Dudich E. (1932): Az aggteleki cseppkőbarlang és környéke. Budapest.

     

     

  33. Dudich E. (1932): Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle “Baradla” in Ungarn. Speläologische Monographien, XIII. Wien.

     

     

  34. Fehér K. (1998): Élettani, klimatológiai és mikrobiológiai expedíció Baradla 1998. Kutatási jelentés. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  35. Frivaldszky J. (1865): Adatok a magyarhoni barlangok faunájához. Math. És természettud. Közlemények, III.

     

     

  36. Gavaller I. (1994): Vízminőségi vizsgálatok a Baradla-barlangban. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  37. Gruber P. (1999): A Baradla barlangi karrjainak morfológiai vizsgálata. Karsztfejlődés III. Szombathely.

     

     

  38. Gyuricza Gy. – Kósa A. – Szilágyi F. – Végh Zs. (1992): A Meteor Baradla Barlangkutató Csoportjának pályázata a Baradla-barlang hidrológiai rendszerének komplex kutatás támogatására. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  39. Gyuricza Gy. (1979): Üledékföldtani, korróziós és genetikai megfigyelések a Baradla-barlangban és környékén. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  40. Gyuricza Gy. (1984): Újabb feltárás a Baradlában. Karszt és Barlang.

     

     

  41. Hadobás S. (1985): Újabb XVIII. századi irodalmi adat a Baradla-barlangról. Karszt és Barlang, I-II.

     

     

  42. Hadobás S. (1988): Almási Balogh Pál Emlékezés az első részletes magyar nyelvű Baradla-leírás szerzője. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  43. Haltenberger M. (1922): Memorandum az Aggteleki cseppkőbarlang érdekében. (Turistaság és Alpinizmus, XII.

     

     

  44. Haranghy L. – Földes V. – Sótonyi G. (1969): Három halálesettel járó barlangtúra. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  45. Harsányi K. (1912): Az Aggteleki barlangban. Turistaság és Alpinizmus, II.

     

     

  46. Hazslinszky T. (1964): Az Aggteleki-cseppkőbarlang bélyegen. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  47. Hazslinszky T. (1973): Idegenforgalmi barlangjaink védelmében. Karszt és Barlang.

     

     

  48. Hazslinszky T. (1991): A Baradla-barlang múlt századi vendégkönyvei. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  49. Hazslinszky T. (1992): Visitor’s book of the Baradla cave from the last century. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  50. Hazslinszky Tamás (1994): Aggtelek: Baradla-barlang. Tájak, Korok, Múzeumok. TKM. Budapest.

     

     

  51. Hillebrand J. (1913): Az aggteleki Baradla-barlangból újabban kikerült anthropológiai anyag ismertetése. A Magy. Nemz. Múz. Néprajzi Oszt. Értesítője, XIV.

     

     

  52. Hunfalvi J. (1877): Baradla, az aggteleki barlang. Lenyomat a Gömör és Kis-Hont leírásából, Lőcse.

     

     

  53. Jakucs L. – Dénes Gy. (1975): Aggteleki karsztvidék. Útikalauz. Sport. Budapest.

     

     

  54. Jakucs L. (1952): Az Aggteleki cseppkőbarlang. Művelt nép könyvkiadó. Budapest.

     

     

  55. Jakucs L. (1975): Aggtelek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsának Idegenforgalmi Hivatala.

     

     

  56. Jakucs L. (1957): Aggtelek és vidéke útikalauz. Sport lap- és könyvkiadó.

     

     

  57. Jakucs L. (1954): Szempontok a Baradla és a Béke-barlang összefüggésének kérdéséhez. Természet és Társadalom. Budapest.

     

     

  58. Jakucs L. (1956): A barlangi árvizekről. Földr. Közl. IV. (LXXX.) 4.

     

     

  59. Jakucs L. (1956): Adatok az Aggteleki-hegység és barlangjainak morfogenetikájához. Földr. Közl. IV. (LXXX.) 1.

     

     

  60. Jakucs L. (1956): Adatok az Aggteleki-hegység és barlangjainak morfogenetikájához. Földrajzi közlemények.

     

     

  61. Jakucs L. (1960): Az Aggteleki barlangok genetikája a komplex forrásvizsgálatok tükrében. Karszt és Barlangkutatás. I. köt. Budapest.

     

     

  62. Jakucs L. (1961): Aggtelek és környéke. Budapest.

     

     

  63. Jakucs L. (1962): A faggyúfáklyás expedíció. Sport Kiadó. Budapest.

     

     

  64. Jakucs L. (1971): A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Budapest.

     

     

  65. Jakucs L. (1993): Szerelmetes barlangjaim. Akadémiai Kiadó. Budapest.

     

     

  66. Jaskó S. (1933): A Baradla-barlang jósvafői szakaszának karszthidrológiája. Hidrológiai Közlöny 13.

     

     

  67. Jaskó S. (1935): A Baradla-barlang jósvafői szakaszának karszthidrológiája. Hidrológiai közlöny.

     

     

  68. Kadić O. (1911): Jelentés az aggteleki Baradla-barlangban 1910-ben végzett rendszeres ásatásokról. Földtani Közlöny, XLI.

     

     

  69. Kadić O. (1926): A Magyar Barlangkutató Társulat Aggteleki Bizottsága. Barlangvilág I. 1926.

     

     

  70. Kaffka P. (1923): Az Aggteleki cseppkőbarlang utolsó szakaszainak feltárásai. Turistaság és Alpinizmus, XIII.

     

     

  71. Kessler H. – Mozsáry G. (1985): Barlangok útjain, vizein. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

     

     

  72. Kessler H. (1932): Aggteleki felfedezések. Turistaság és Alpinizmus, 22. Évf.

     

     

  73. Kessler H. (1932): Az Aggteleki- és a Hosszúszói-barlang összefüggésének felfedezése. Barlangvilág. II. Budapest.

     

     

  74. Kessler H. (1932): Die Aggteleker Höhle, ein 20 km langes unterirdisches Entwässerungssystem. Hidrológiai Közlöny. Budapest.

     

     

  75. Kessler H. (1932): Újabb felfedezések az Aggteleki-barlangban. Barlangvilág, Budapest.

     

     

  76. Kessler H. (1934): A Nagy – Baradla, hazánk legnagyobb természeti ritkasága. BETE Barlangkutató Szakosztály kiadványa, Budapest.

     

     

  77. Kessler H. (1934): Az aggteleki “Baradla” cseppkőbarlangról. Magy. Tur. Élet. 2. Évf. 4., Budapest.

     

     

  78. Kessler H. (1934): Az aggteleki cseppkőbarlang csodáiról. Új Magyarság Karácsonya. Budapest.

     

     

  79. Kessler H. (1934): Látogatás a Baradla (Aggteleki cseppkőbarlang) megszállt terület alá nyúló és a csehek által kezelt szakaszában. BETE kiad. Budapest.

     

     

  80. Kessler H. (1934): The stalactite-cave Baradla at Aggtelek-Jósvafő in Hungary. Hidrológiai Közlöny. Budapest.

     

     

  81. Kessler H. (1934): Újszerű világítás a Baradla jósvafői szakaszában. Turist. És Alp. 24. Évf. Budapest.

     

     

  82. Kessler H. (1934-36): Das Riesenhöhlensystem bei Aggtelek in Ungarn. Speleologisches Jahrbuch. Wien.

     

     

  83. Kessler H. (1935): Az aggteleki óriásbarlang-rendszer. Földgömb. 6. Évf. Budapest.

     

     

  84. Kessler H. (1935): Az aggteleki óriásbarlangrendszer. Földgömb. Budapest.

     

     

  85. Kessler H. (1936): A feltámadt Aggteleki csodabarlang. Új Idők. 42. Évf. 1. Budapest.

     

     

  86. Kessler H. (1936): Árvíz az Aggteleki-cseppkőbarlangban. Földgömb. 7. Évf. Budapest.

     

     

  87. Kessler H. (1936): Beszámoló a Baradla barlang 1935. Évi eseményeiről. Barlangvilág. 6. Köt. Budapest.

     

     

  88. Kessler H. (1936): Beszámoló az Aggtelek-Jósvafői Baradla cseppkőbarlangban 1935. Évben történtekről. Turist. L. 48. Évf. Budapest.

     

     

  89. Kessler H. (1936): Eddig ismeretlen terem- és folyosórendszert találtak az aggteleki cseppkőbarlangban. (A Labirintusból kiindulva.). Pesti Hirl. Budapest.

     

     

  90. Kessler H. (1936): Hírek a Baradláról. Turist. L. 48. Budapest.

     

     

  91. Kessler H. (1936): Nové objavy v Baradle. Krasy Slovenska, Roé. Liptovsky Mikulás.

     

     

  92. Kessler H. (1937): A Baradlában végezhető különtúrák. (1. Rókabarlang, 2. Labirintus). Turist. L. 49. Budapest.

     

     

  93. Kessler H. (1937): A Nemzeti Múzeum ásatásai …(a Baradla Denevérágában). Turist. L. 49. Évf. Budapest.

     

     

  94. Kessler H. (1937): Az új Denevérág-i bejárat megnyitása. Turist. L. 49. Évf. Budapest.

     

     

  95. Kessler H. (1937): Barlangok mélyén. (Vecsembükki-zsombolyok, Szemlőhegyi-bg., Baradla). Új Universum. 1. Köt. Budapest.

     

     

  96. Kessler H. (1937): Die Riesengrotte bei Aggtelek. Hungária. 2. Évf. 10. Budapest.

     

     

  97. Kessler H. (1937): Megindult az árvíz Aggtelken. Turist. L. 49. Évf. Budapest.

     

     

  98. Kessler H. (1937): Néhány szó a Baradláról. Kárpáti Hangok. 2. Évf. Rákospalota.

     

     

  99. Kessler H. (1937): Néhány szó az aggteleki óriásbarlangrendszerről. Magy. Tur. Élet. 5. Évf. 1. Budapest.

     

     

  100. Kessler H. (1938): Aggtelek, a világ legnagyobb cseppkőbarlangja. Búvár 4. Évf. Budapest.

     

     

  101. Kessler H. (1938): Az Aggteleki barlangrendszer hidrográfiája. Doktori értekezés. Budapest.

     

     

  102. Kessler H. (1938): Az Aggteleki-barlangrendszer hidrográfiája. Földrajzi Közlemények 66. Köt. Budapest.

     

     

  103. Kessler H. (1938): Földalatti határrevízió az Aggteleki-barlangban. Turist. L. 50. Évf. Budapest.

     

     

  104. Kessler H. (1938): Jégképződmények a Baradlában az új denevérági bejárat megnyitása óta. Turist. L. 50. Évf. Budapest.

     

     

  105. Kessler H. (1938): Részleges határkiigazítás az Aggteleki barlangban. Turist. L. 50., évf. Budapest.

     

     

  106. Kessler H. (1939): A Felvidék gyöngye: az Aggteleki-cseppkőbarlang. Földtani értesítő. Budapest.

     

     

  107. Kessler H. (1939): Az aggteleki mesebirodalom. A világ legnagyobb cseppkőbarlangja. – Die Riesengrotte bei Aggtelek. Die grösste Tropsteinhöhle der Welt. Hungaria. 4. Évf. 19. Budapest.

     

     

  108. Kessler H. (1939): Az Aggteleki-barlang. Budapest.

     

     

  109. Kessler H. (1939): Die Riesenhöhle bei Aggtelek in Nordungarn. Mitteilung über Höhlen- und Karstforschung.

     

     

  110. Kessler H. (1939): Egy munkanap az Aggteleki-cseppkőbarlang életéből. Turist. L. 52. Évf. Budapest.

     

     

  111. Kessler H. (1939): Újra a miénk az egész Aggteleki barlangrendszer. Turist. L. 51. Évf. Budapest.

     

     

  112. Kessler H. (1939): Útmutató az Aggteleki barlangrendszer megtekintéséhez. Turist. L. 51. Évf. Budapest.

     

     

  113. Kessler H. (1940): Az ősélet újabb nyomai az Aggteleki-barlangban. Természettudományi Közlöny. Budapest.

     

     

  114. Kessler H. (1940): Vass Imre, az Aggteleki-barlang első kutatója. Turist. L. 52. Évf. Budapest.

     

     

  115. Kessler H. (1941): Az Aggteleki barlang leírása és feltárásának története. Budapest.

     

     

  116. Kessler H. (1941): Egy földalatti csónaktúra a világ legnagyobb cseppkőbarlangjában. Művelődés. 2. Évf. 1. Budapest.

     

     

  117. Kessler H. (1941): Új felfedezések az Aggteleki cseppköves barlangban és környékén. Turist. L. 53. Évf. Budapest.

     

     

  118. Kessler H. (1942): Az Aggteleki barlang színes képekben. Barlangvilág. Budapest.

     

     

  119. Kessler H. (1942): Az Aggteleki Cseppkőbarlang igedenforgalmi értéke. Országjárás, Budapest.

     

     

  120. Kessler H. (1942): Az Aggteleki cseppkövesbarlang 1941. Évi jelentése. MATOUSZ, Budapest.

     

     

  121. Kessler H. (1942): Színpompás aggteleki cseppkőbarlang. Magy. Tur. Élet. 10. Évf. 20. Budapest.

     

     

  122. Kessler H. (1957): Az örök éjszaka világában. Budapest.

     

     

  123. Kessler H. (1957): Az örök éjszaka világában. Kossuth Könyvkiadó. Budapest.

     

     

  124. Kessler H. (1957): Das Aggteleker Höhlengebiet. BAZ- megyei Idegenforg. Hiv. Miskolc.

     

     

  125. Kessler H. (1971): Aggtelek. BAZ- megyei Idegenforg. Hiv. Miskolc.

     

     

  126. Kessler H. (1974): Feljegyzés az Aggteleki barlang feliszapolódása tárgyában. Kézirat. Budapest.

     

     

  127. Kessler H. (1980): Az Aggteleki-barlang eddigi kezelői. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  128. Kol E. (1966): Algal growth experiments in the Baradla cave at Aggtelek. International Journal of Speleology, Lehre. II.

     

     

  129. Konrád Ö. (1936): Az aggtelek – jósvafői Baradla cseppkőbarlang felmérése. Geodéziai Közlemények.

     

     

  130. Kordos L. (1971): Barlangi kirándulások a XIX. század első felében. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  131. Kordos L. (1984): Magyarország barlangjai. Gondolat, Budapest.

     

     

  132. Korek J. (1969): Újkőkori telepek és sírok Aggteleken. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  133. Kosztya T: (1979): Egysejtűek vizsgálata a Baradla-barlangban. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  134. Kovács Gy. (1970): Az aggteleki Baradla-barlang genetikájának néhány problémája. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  135. Dr. M. Kupetz – Dr. D. Mucke (1988): Tektonische und speläogenetische Untersuchungen im Nordteil der Baradla-Höhle, Aggteleker-Karst, Ungarn. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  136. Kropf I. (1999): Patakos barlangok szpeleológiai vizsgálata. Szakdolgozat. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola.

     

     

  137. Lehoczky É. (1979): A Baradla-barlang biológiai kutatásának jelenlegi feladatai. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  138. Maucha R. (1930): Az Aggteleki cseppkőbarlang vizeinek chemiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny.

     

     

  139. Münnich Kálmán (1891): Az aggteleki barlang felmérése és áttörése. Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve 18. Kötet. Igló.

     

     

  140. Nyáry J. (1881): Az aggteleki barlang mint őskori temető. Budapest.

     

     

  141. Papp L. (1929): Fejezetek az Aggteleki cseppkőbarlang történetéből. Turistaság és Alpinizmus XIX.

     

     

  142. Pávai V. F. (1925): Botrányos állapotok az aggteleki barlangban. Magyarság.

     

     

  143. Piros O. – Szilágyi F. – Borka Zs. (1989a): Aggtelek-Rudabányai-hegység, Baradla-barlang, Vetődéses terem, Gutensteini Mészkő Formáció. Magyarország geológiai alapszelvényei. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

     

     

  144. Piros O. – Szilágyi F. – Borka Zs. (1989b): Aggtelek-Rudabányai-hegység, Baradla-barlang, Színpad, Gutensetini Mészkő Formáció. Magyarország geológiai alapszelvényei. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

     

     

  145. Piros O. – Szilágyi F. – Borka Zs. (1989c): Aggtelek-Rudabányai-hegység, Baradla-barlang, Sárkányfej, Steinalmi Mészkő Formáció. Magyarország geológiai alapszelvényei. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

     

     

  146. Piros O. – Szilágyi F. – Borka Zs. (1989d): Aggtelek-Rudabányai-hegység, Baradla-barlang, Óriástermi víznyelő, Steinalmi Mészkő Formáció. Magyarország geológiai alapszelvényei. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

     

     

  147. Piros O. – Szilágyi F. – Borka Zs. (1989e): Aggtelek-Rudabányai-hegység, Baradla-barlang, főág 5700 m, Steinalmi Mészkő Formáció. Magyarország geológiai alapszelvényei. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

     

     

  148. Piros O. – Szilágyi F. – Borka Zs. (1989f): Aggtelek-Rudabányai-hegység, Baradla-barlang, Tigristerem, Wettersteini Mészkő Formáció. Magyarország geológiai alapszelvényei. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.

     

     

  149. Piros O. (1979): Eróziós vizsgálatok a Baradla-barlangban. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  150. Piros O. (1981): Eróziós vizsgálatok a Baradla-barlangban. A Vörös Meteor Baradla Barlangkutató csoport 1981.-évi jelentése.

     

     

  151. Pottere G. (1929): Hogyan szabályozzuk törvényhozási úton az aggteleki barlangot? A Természet, XXV.

     

     

  152. Pukánszky A. (1979): Kőzetföldtani adalékok a Baradla-barlang genetikájához. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  153. Raisz K. (1807): Topographische Beschreibung der im Gömörer Komitat bei dem Dorfe Aktelek befindlicher Höhle Baradla. Bécs.

     

     

  154. Dr. Rajczy M.: Az Aggteleki karszt fokozottan védett barlangjainak botanikai feldolgozása. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Jósvafő.

     

     

  155. Reichart G. (1928): Az Aggteleki barlangról. Turistaság és Alpinizmus, XVIII.

     

     

  156. Révész L. (1967): A Baradla Meseországának feltárása. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  157. Rudnai M. (1855): Baradla. Vasárnapi Újság, 52. sz.

     

     

  158. Rutterschmid L. (1970): Adalékok a Baradla-barlang megismerésének történetéhez. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  159. Salamon G. (1979): A Mesoniscus faj populáció dinamikai vizsgálata, valamint a Retek-ág produkcióbiológiai felmérése. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  160. Salamon G. (1981): Nyest előfordulása a Baradlában. Karszt és Barlang.

     

     

  161. Sartory József (1794): Ideal Plan von dem Gömerer Comittat bey Agtelek befindlichen Höhle. Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára. Kéziratos térképek 105.

     

     

  162. Sásdi L. – Szilágyi F. (1986): Víznyomjelzéses vizsgálatok az Aggteleki-karszton. Karszt és Barlang, I.

     

     

  163. Sásdi L. – Szilágyi F. (1992): Fokozottan védett barlangok hidrológiai alapállapotának felmérése az Aggteleki Nemzeti Park területén. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  164. Schmidl A. (1856): Die Baradla Höhle bei Aggtelek und die Lednica Eishöhle bei Szilitze im Gömörer Com. Ungarns. Bécs.

     

     

  165. Schönviszky L. (1963): Szigligeti Ede és “az aggteleki-barlang”. Karszt és Barlang

     

     

  166. Schönviszky László (1966): Farkas János, Sartory József és az Aggteleki-barlang. Karszt és Barlang, 1966. 1-8.

     

     

  167. Siegmeth K. (1890): Az aggteleki cseppkőbarlang. Eperjes.

     

     

  168. Sőtér I. (1931): Mesebarlang (Aggtelek). Turistaság és Alpinizmus, XXI.

     

     

  169. Stein-E. Lauritzen – Leél-Őssy Sz. (1994): Előzetes koradatok egyes baradlai cseppkövekről. Karszt és Barlang.

     

     

  170. Stieber J. (1995): Barlangklimatológiai és vízkémiai szakértői vélemény a Baradla barlang aggteleki szakaszának gyógybarlanggá nyílvánításához. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  171. Stieber J. (1997): A Baradla-barlang ismeretlen Hosszú-Alsó-barlangjának klímavizsgálata. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  172. Szablyár P. - Szmorad F. (2000): Jósvafő. Település a források és barlangok völgyében. MicroPress KFT. Jósvafő.

     

     

  173. Szalay L. (1931): Beiträge zur Kenntnis der Arachnoideenfauna der Aggteleker Höhle. Ann. Mus. Nat. Hungar, XXVII.

     

     

  174. Székely K. (1992): John Paget Egy magyarrá vált angol nemes barlangleírásai (1808-1892). Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  175. Székely K. – Borzsák P. (1997): Baradla-barlang (Az Aggteleki-karszt barlangvilága). Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei.

     

     

  176. Székely K. – Takácsné Bolner K. – Borzsák P. et al. (1998): Az Aggteleki-karszt barlangjai. Világörökség a föld mélyében. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  177. Szilágyi F.(1982): A Baradla Rövid-Alsó-barlangjának feltárása. Karszt és Barlang, II.

     

     

  178. Szunyogh G. – Borzsák S. (1999): A Baradla-barlang jósvafői középtúra-útvonalának atlasza (1:200). Nyers változat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  179. Szunyogh G. (1993): A Baradla-barlang jósvafői szakaszának állékonysági felülvizsgálata. Szakértői vélemény. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  180. Szunyogh G. (1999): A Baradla-barlang Vörös-tó – jósvafői szakaszának állapotfelvétele és szpeleológiai értékeinek áttekintése. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  181. Szunyogh G. (1998): Beszámoló a Baradla-barlang jósvafői szakaszának felméréséről. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

     

     

  182. Takácsné B. K. – Juhász M. – Krausz S. (1989): Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang. Budapest.

     

     

  183. Tamás F. (1955): Magyar kutatók hősi küzdelme a Baradla-Békebarlang átjáró felfedezéséért. Természet és Társadalom. Budapest.

     

     

  184. Thirring G. (1916): Az aggteleki cseppkőbarlang. Magy. Kárpát, Egyes. Évk. XLIII.

     

     

  185. Tókos K. (1930): Kalauz az aggteleki cseppkőbarlanghoz, Putnok.

     

     

  186. Tompa F. (1929): A Nemzeti Múzeum ásatásai az aggteleki Baradla-barlangban. Magyarság.

     

     

  187. Vass I. (1831): Az agteleki barlang leírása, fekte területével, talprajzolatjával és hosszába való átvágásával… Pest.

     

     

  188. Vass I. (1831): Az Agteleki Barlang leírása. Pesten.

     

     

  189. Veress J. (1922): Aggteleki cseppkőbarlang. Turistaság és Alpinizmus, XII.

     

     

  190. Dr. Végh Zs. – Dr. Oláh B. (1988): Bioklimatológiai vizsgálatok a Baradla-barlangban. A barlangi levegő széndioxid tartalmának mérése, mikrobiológiai elővizsgálatok. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  191. Dr. Végh Zs. – Stieber J. (1997): Tanulmány a Baradla-barlang gyógybarlangként történő hasznosításáról. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  192. Vitális É. (1980): A talajtakaró vizsgálata a Baradla-barlang vízgyűjtő területén. Kézirat. Beszámoló a KPVDSZ VMTE Baradla Barlangkutató Csoport 1980. évi munkájáról.

     

     

  193. Dr. Waijandt J. (1994): Vízminőségi vizsgálat a Baradla-barlangban. Kézirat. Aggteleki Nemzeti Park. Jósvafő.

     

     

  194. Zámbó L. (1979): A Baradla-barlang felszíni vízgyűjtő területének vizsgálata. Kézirat.
   
 
1119696133 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás