magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Természetvédelmi Őrszolgálat
 Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata
 
 
Polgári természetőr jelvény
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:
 
 
 
Közadatkereső
Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Aggteleki rövidtúra
Aggteleki rövidtúra
 

 

Baradla-barlang - Aggtelek

 

N48°28,2792´ E020°29,7262´

  

 

 

Barlangbejáratok a Google Earth térképén >>>

(Gömör-kártya elfogadóhely!)

A megváltott belépő érvényes a Baradla-barlang jósvafői kijáratánál található Kessler Hubert émlékház kiállítására!

Általános információ:
TOURINFORM-Aggtelek
3759 Aggtelek, Baradla oldal 3. Tel.: 48/503-000 Fax: 48/503-002
E-mail: 
aggtelek@tourinform.hu 

a barlang hőmérséklete: 10.5-11,0 oC
relatív páratartalom:  95-100%

A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az egy órás  Rövid-túrán a látogatók a barlang  legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját. 
A túra a kiváló akusztikájú Hangverseny-teremben zenehallgatással egészül ki.
 

     

  

A barlang leírása:

A túra Aggteleken, az 50 m magas sziklafal tövében lévő bejárattól indul. Az 1000 m hosszú, kiépített, elektromos világítással ellátott baralangszakaszon az érdeklődők 1 órás földalatti sétát tehetnek.
Az 1995-ben létesített pénztárépület kialakítása során a sziklafal előterét jelentősen átalakították. A tanúként megmaradt két kis halom feltételezhetően eredeti állapotban rejti magában az egykoron itt élt emberek tanyahelyének maradványait.
A pénztártól távolabb eső domb sziklatömbjén emléktábla hirdeti, hogy 1828-ban Kossuth Lajos is meglátogatta a barlangot. A másik kiemelkedés oldalában a Világörökség címet megörökítő tábla látható, amit a karsztvidék egyik legszebb kőzetéből, az alsó-hegyi "tornanádaskai márványból" készítettek.
A sziklafal is több emléktáblának ad helyet. A legrégebbi a "magyar orvosok és természetvizsgálók" 1867-as évből származó megemlékezése, felette található  Petofi Sándor 1845. évi látogatásának, mellettük Vass Imre munkásságának, s a kicsit lejjebb elhelyezett negyedik tábla a Vörös-tói áttörés sikerének állít emléket.


A látogató a sziklafal tövében nyíló, egykoron igen szűk, mára már jelentősen kitágított bejáraton át jut a barlangba, ahol széles lépcsősor vezet le a Csontház-terembe. 
A jobbra látható oldalág csontleleteiről már Raisz Keresztély is tudósított (1807), de azokat hosszú ideig a tatár- vagy a törökdúlás alatt idemenekült és éhen halt emberek, vagy a rablók által idevonszolt áldozatok maradványainak tekintették. Nyáry Jeno 1876-77. évi ásatása során itt talált tizenhárom emberi csontvázat, a melléjük helyezett eszközleletekkel és növényi magvakkal. Az út a jobbról érkező Acheron-patak mellett halad tovább, melynek medre sajnos ma már az év nagy részében száraz, legfeljebb csak a nyirkos iszap utal az időszakos vízfolyásra. A túra következő állomása a Teknősbéka-terem, melynek bejáratánál egy hatalmas sima felületű kőtömb (Országtábla) koromtól fekete lapja régmúlt idők látogatóinak nevét rejti. Ebben a teremben láthatóak először jelentősebb cseppkőképződmények, amelyeket az ember képzeletszülte hasonlóság alapján nevezett el. Megfigyelhető a mennyezetről lelógó kitátott szájú Csuka, kicsit lejjebb két lelőtt Fácán, mellettük kiterjesztett szárnyú Sas egy hatalmas Teknős páncélján állva, s felettük a Szószék és az Anyósnyelv cseppkő képében.

 A múlt században az aggteleki fiatalok mulattak itt, ma pedig könnyű- és komolyzenei koncerteknek ad helyet. Egyre gyakrabban fogadnak itt örök hűséget egymásnak a házasulandók. A terem hangvezető képességét, a cseppkövek alkotta természetes díszletek szépségét a látogatók hang- és fényjáték segítségével ismerhetik meg. A betonnal borított nézőtér és a színpad között jobbra sötétlő alagúton át érkezik a Domica-barlang felol a Styx-patak vize.

A barlang ezen oldalága csak barlangkutatók számára járható, de áradások idején, amikor a víz egyes szakaszokon a mennyezetig ér, még ők sem tudják megközelíteni a két barlangot elválasztó, az országhatárt jelölő vasrácsot. A Hangverseny-teremből lépcsősor vezet a magasban fekvő Fekete-terembe, amely nevét a koromtól elszíneződött cseppköveirol kapta. Az ásatások bizonyították, hogy elődeink ezt a termet szívesen használták lakhelyül. Itt néhány érdekes cseppkőalakzat látható: a 13 m átmérőjű Óriás-oszlop, amit régebben Nagyoltárnak neveztek, mellette a Fülesbagoly, előtte a Szénaboglya, odébb a Mikulás, majd a Bagolyvár, a mennyezeten az Óriáslábnyom nevű képződmény. Balra a Denevér-ág felszínre vezető járata indul, mely nevét a mennyezetről egykoron tömegesen csüngő denevérekről kapta.

Jobbra indul a Róka-ág nevű oldaljárat melyben 1958-ban dr. Dudich Endre professzor barlangbiológiai kutatóállomást hozott létre. Dudich munkásságának a falon látható tábla állít emléket. Továbbhaladva, a Fekete-terem lábát érintve, egy 1968-ban mesterségesen kitágított alagúton át a Tükör-terembe jut a látogató, ahol csapadékos időben, a cseppkövekben gazdag mennyezet teljes pompájával tükröződik a vízben.
A viszonylag szűk folyosó néhány méter után hatalmas alagúttá tágul. Itt egyesül a két alvilági patak, az Acheron és a Styx vize. Jobbra a gátak közé szorított egykori Csónakázó-tó iszapos medre húzódik.  Balra a hatalmas Hangverseny-terem tűnik fel.

     

A Denevér-ág kezdeténél jobbra egy mesterséges áttörés vezet a Tigris-terembe, ahol a névadó cseppkőlefolyás jobbra a mennyezetről tekint le. A karcsú, szép cseppkövek közül kiemelkedik a Széchenyi emlékoszlop, a Búsuló juhász, a Medvebocs, az Ősember és a Gyémántpalota nevű képződmény. Régebben a látogatók a Hangverseny-teremből a Styx-patak mentén haladtak tovább, s itt az említett cseppkövek mögött érkeztek a terembe. Miután a patak áradása gyakran lehetetlenné tette a látogatást, elkészítették a ma használatos áttörést.
A terem falán a triász kor idején élt élőlények mészvázainak maradványai: mészalga, csigaház, tengeri liliom, valamint egy ammonitesz ház tanulmányozható.
Egy alacsony járat után az Oszlopok csarnokában nevéhez méltóan hatalmas oszloperdő fogadja a látogatót. Jobbra a Tizenhárom aradi vértanú emlékoszlopai sorakoznak, az út bal oldalán a Fejfa és Petőfi koporsója láthatók. Továbbhaladva a Templomi orgona, az Egri minaret, a Fenyveserdő, a Rokokó ruhás nő, az Elefántfej és a Kínai pagodák cseppkőváltozatát csodálhatja az érdeklődő, míg a lépcsőkön és a hatalmas betonhídon feljut a terem legmagasabb pontjára, a Kilátóra. Ott a Xilofon áll cseppkőalakban, melynek lécei az ütögetések következtében jelentősen megsérültek.
A további, 1960-ban megnyitott járat érinti az Éléskamra nevű kis termet, ahol a cseppkövek úgy lógnak a falon, mint a Kolbász és a Szalonna a kamrában, majd a szűk Tordai-hasadék vezet a Díszterembe. A balra induló folyosó a Kis-Baradla  víznyelő járata, mely régebben kijáratként üzemelt, de tekintettel arra, hogy az év egy részében e szakasz víz alá kerül, 1967-ben megszüntették. Ugyanakkor a túraútvonalhoz kapcsolták az utolsó állomást jelento Csipke-termet és a felszínre vezető mesterséges tárót. A kijárattól jobbra alig 500 m-re a szlovák-magyar határ húzódik, a balra kanyarodó járda pedig a bejárati sziklafalhoz vezet vissza.

További infomáció a Baradla-barlangról >>> 

 Túratípusok, árak, időpontok >>>

 

 

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
1119266610 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás