|
A martonyi Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom
Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén, a Szalonna-Rudabányai-hegység területén, Martonyi községtől kb. 3,5 km-re található a Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom. Amely az ANP területén -a Szádvár mellett- a legjelentősebb középkori épület, országos jelentőségű műemlék, a nemzeti vagyon része. (2011. évi CXCVI. törvény - a nemzeti vagyonról - 2. sz. melléklet. - III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek - 88. sorszám) 
A pálosok az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rendként 1308-ban Gentilis bíboros közbenjárására kaptak pápai megerősítést, és kezdték el működésüket. Ezt követően kezdettt a rend fejlődni,
A később már számos kolostorral rendelkezett a rend az ország területén. Ilyen például a Bükk-hegységebn Miskolc közelében lévő szentléleki, vagy a kurityáni kolostor illetve a Szlovákia területén lévő gombaszögi Pálos kolostorrom. Jelenlegi központjuk Lengyelországban található.
A kolostor története röviden:
A korábbi ismeretek szerint háromhegyi kolostort 1341-ben a Martonyi nemesek, (Tekes fiai) alapították, de ez valójában az első irásos emlék dátuma. A tényleges alapítás ennél valószínűleg korábban történt.
1399-ben Szalonnai István és fiai birtokolják. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát 1411-ben János egri segédpüspök szentelte fel.
A törökkel vívott háborúval kapcsolatos változások a kolostor sorsát is megpecsételték. A végeken a hagyományos feudális rend megszűntével, a nemesek támogatásának csökkenése vagy talán a török betörések miatt 1550 körül vált lakatlanná, minden jel arra utal hogy felgyújtották. 
A kolostor 2001 előtt (Fotó: Hadobás S. - A Bódva- völgy építészeti emlékei - 2013) Az elkövetkező évszázadok során a magára hagyott kolostort körbevette, és benőtte az erdő. a pálosok emlékt csak a környező területeken egyes dűlőinek neve őrizte.
Az 1970-es évek közepéig senki nem foglalkozott a rommal. Ekkor kezdeményezték először megóvását, de a illetékes műemléékvédelmi hatóság az aránytalan nagy költségre hivatkozva nem javasolta a beavatkozást. 1987-ben ismét előkerült a az épület együttes megmentésének kérdése, de mindössze egy meg nem valósított állagmegóvási tervig jutott a kezdeményezés.
Jelen és jövő:
Az 1997 év végén a Magyar Állam tulajdonába, valamint az Aggtelek Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került a műemlék, melynek sorsa majd 500 év pusztulás után, mostanra rendeződni látszik. A mentéshez szükséges előkészületek abba a stádiumba jutottak, hogy 2001-ben megkezdődött az építészeti állagmegóvás. Ezzel lehetővé válik később a műemlék fennmaradása hasznosítása, és bemutathatóságának biztosítása. A régészeti ásatások számos faragott kő maradványt hoztak a felszínre, így a rekonstrukció során a lehetőséghez mérten az eredeti állapot helyreállítása az elérendő cél. A Martonyi kolostor a Pálos rendhez kapcsolható legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese az országnak. A templomhajó orom- és oldalfalai állnak. De ami a legfontosabb, hogy építésztileg rekonstrukcióra alkalmas. Aki korábban személyes ismeretségbe került a műemlékkel, azoknak kis csalódást okozhat az, hogy a templom belsejében álló két hatalmas bükkfát időközben kivágták. A mintegy 140-150 éves fák veszélyeztették a 18-20 méter magasan álló oromfalakat, illetve a tetőszerkezet rekonstrukciójának is akadályai voltak így egyéb alternatíva hiányában el kellet távolítani őket. A két fa kivágása romból önmagában is egy rendkívül látványos, de nem kockázatmentes beavatkozás volt, amelyról egyébként az MTV egy dokumentum filmet is forgatott) A fák kivágásról szóló videó a képre kattintva elérhető. (Zsomboly Kft., Miskolc)
Eddig az építészeti megvalósításból a templomhajó külső építészeti rekonstrukciója, készült el. A tetőszerkezet, a zsindely fedés valamint az oromfalak stabilizálása, támpillérek felépítése a faragott kőelemek pótlásával. Valamint a feltárásra és konzerválásra került a kolostor lakórészének kerengő folyosója. A továbblépésből szükséges tervekből pedig rendelkezésre áll a templom szentélyének szerkeziti rekonstrukciós terve.
A következő rekonstrukciós szakasz során a tervek szerint a szentély rekonstrukció kivitelezése, és a templombelső tervezését foglalja magában. Ennek megvalósítása még a finanszírozás hiánya miatt várat magára. A rekonstrukció nagy lépései mellett, időnként lehetőség volt kisebb volumenű -de hasznos- beavatkozásokra. Feltárásra került a kolostor területén a kerengő folyosó és udvar. Illetve a a feltárás során felszabadult falak állagmegóvása is megtörtént. Itt köszönnénk meg a Lassenberger-Knauf Kft. támogató közreműködését, a speciális minőségi falazóanyag biztosítását. 2014/2015 évben - a Belügyminisztérium által kiírt Műemlékek gondozása start mintaprogram keretén belül megtörtént a sekrestye régészeti feltárása, falainak konzerválása, a káptalan terem és külső felrészének régészeti feltárása, illetve a szentély lábazatainak rekonstrukciója, a támpillérek indító faragott köveinek pótlása. A közfoglalkoztatás keretein belül, helyi munkaerővel végzett tevékenység látványos előrelépés volt amely amellett hogy többet láttat a történelmünk egy jelentős darabjából, újabb régészeti információkkal is szolgált segítve a további rekonstrukciós munkákat, illetve újabb pusztulásra ítélt ffalrészeket sikerült megmenteni, helyreállítani. A templom rekonstrukciós tervének részlete A pálos renddel kapcsolatban az interneten: www.palosrend.hu
A rom a rekonstrukciós munkák előtt Tovább a Galáriába >>>
Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
|
