magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Aggtelek
Aggtelek
 

Aggtelek, hátérben az Ördög-szántás karrmezője - Aggteleki Nemzeti Park


Aggteleket mint magyarok lakta települést elsőként egy 1295-ös oklevél említi Ogogte
luk néven. Antal István Bertalan, aki Aggteleken született és jegyzőgyakornokként valamint szociális titkárként összesen hét évet munkálkodott, később megírta Aggtelek történetét. Az előbb említett oklevél adataihoz kapcsolódóan Ő úgy vélte, Aggtelek keletkezése az 1280-as évekre tehető.

A másik elmélet szerint,- amit Dr. Dénes György történész neve fémjelez- lényegesen régebbi magyar település Aggtelek. Létrejöttét a tatárjárás előttre helyezi. Ezt az elméletet az a tény is alátámasztja, hogy a református templom 1975-ös tatarozása során a templom déli falán előkerült két román stílusú lőrésszerű ablak és egy régi bejárat. A stílus alapján a templom építését a XII- XIII. századra lehet tenni, ez pedig azt jelenti, hogy Aggtelek a tatárjárás idején már jelentős település lehetett. Dr. Dénes György megállapítása szerint Aggtelek azért nem szerepel a tatárjárás körüli írásos emlékekben, mert a tatárdúlás teljesen megsemmisítette a falut, megmaradt lakói a környező falvakba menekültek, s csak évekkel, évtizedekkel később kezdtek el ismét visszatelepülni. Az itt lakók az évszázadok során sok veszedelmet és hányattatást éltek meg. Különböző fertőző betegségek gyakran tizedelték meg lakosságot, ennek bizonyos nyomait még az elmúlt század halotti anyakönyveiben is fellelhetjük.

A református templom különáll templomtornya - Aggtelek - Aggteleki Nemzeti Park  

1858-ban súlyos tragédiát élt át a falu lakossága. Egy szörnyű tűzvész szinte mindenkit elpusztított. Épségben csak két épület maradt, az iskola fő épülete és egy régi kőből épült ház (ez az épület ma is áll). A templom és a lelkészlakhoz tartozó melléképület kőfalai is megmaradtak az utókor számára, de minden egyéb porig égett, beleértve a község minden hivatalos és emlékiratait is.
Egy korabeli egyházi leírásban azt olvashatjuk: a községbe érkező vizsgálóbizottság leírhatatlan állapotokat talált, azt is hozzátéve, a falut nem csupán fizikai értelemben találták leégve, hanem szellemi, lelki értelemben is. Századunk is hozott megpróbáltatást az itt lakók számára a II. világháború egyik frontvonala több mint két hétig húzódott Aggteleknél sok pusztulást okozva, beleértve a sok vihart megért öreg templomot is amelynek ismét csak az ősi falai maradtak, minden egyéb elpusztult. E falu lakói az elmúlt századok folyamán nyilván nem csak csapásokat és pusztulást éltek át, de életük egyéb mozzantairól feljegyzések nem nagyon maradtak. 

Mészégető boksa tűztere ma már csak évente egyszer látható Aggteleken - Agteleki Nemzeti Park
 

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
1119620311 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás