A ma 380 lelket számláló Jósvafõ község Észak- Magyarországon, az Aggteleki-karszt középpontjában, a Jósva patak völgyében fekszik. Itt torkollik három másik patak a Jósvába - a Tohonya-, Kecsõ- és Kajta patakok - amely ezek vizét a Bódvába szállítja.

A község neve Ilsuafey formájában egy 1272-es oklevélben már szerepel - a Jósva patak forrásvidékét jelölve - de falu létezésére az oklevél még nem utal. A falu környezetében több helyütt a kora-középkori vasművesség nyomaira bukkantak.

Egy 1399-es oklevél egy - a Jósva vize által hajtott hámort is említ. A Zsigmond király 1399.október 24- én kelt iratában említett jósvafõi hámor feltehetõen erre, Borsod megye legrégebbi vasipari emlékére utal, amely az Almás-völgy torkolatában működött.1399-ben már kõböl épült, torony nélküli templom is állt Jósvafõn, valószínű, hogy ennek falai alkotják a mai templom nyugati részét.A templom egyszerű, dísztelen, festett deszkamennyezetű (kazettás), amelynek belsõ helyreállítása a közelmúltban fejezõdött be.
A község belterületén még a század elején is több vízimalom és kendertörõ működött. Az un. középsõ vízimalom - amely a mai tájház bejáratával szemben működött - jelentõs része a század elején leégett, megmaradt részeinek helyreállítása folyik. 1938-ig üzemelt a község É-i határán a Tohonya-forrás és a Szabó-kút vizeinek energiájára épült Kapa-hámor, ahol mezõgazdasági- és háztartási eszközöket gyártottak. Mára nyomtalanul elpusztult.

1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával a község feletti Farkastorok-völgybõl vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások-termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Ezzel a barlang fõága - útismétlés nélkül - bejárhatóvá vált. Jósvafõ község ezzel bekapcsolódott a barlangi idegenforgalomba. Létrehozták a barlang bejárata elõtt a Tengerszem-tavat, új szállodát építettek, a kis tó gátjába épített turbinával termelt villamos árammal kivilágították a barlangot. Ezen fejlesztéseket és a Baradla-barlang több jelentõs szakaszának feltárását Dr. Kessler Hubert - a már elhunyt hidrogeológus- barlangkutató irányította.

Az Aggtelek és Jósvafõ között a Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang levegõje gyógyhatásának hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki a község határában, amely a barlang végponti termébe vezet. Itt ma asztmaszanatórium működik.

A falu közelében található a Szőlő-hegy amelynek régi présházai elől szép kilátás nyílik a Jósva-völgyre és a környező hegyvidékre.