magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Jósvafő
Jósvafő
 


A ma 380 lelket számláló Jósvafõ község Észak- Magyarországon, az Aggteleki-karszt középpontjában, a Jósva patak völgyében fekszik. Itt torkollik három másik patak a Jósvába - a Tohonya-, Kecsõ- és Kajta patakok - amely ezek vizét a Bódvába szállítja.

Jósvafő-Ófalu- Aggteleki Nemzeti Park

A község neve Ilsuafey formájában egy 1272-es oklevélben már szerepel - a Jósva patak forrásvidékét jelölve - de falu létezésére az oklevél még nem utal. A falu környezetében több helyütt a kora-középkori vasművesség nyomaira bukkantak.

Egy 1399-es oklevél egy - a Jósva vize által hajtott hámort is említ. A Zsigmond király 1399.október 24- én kelt iratában említett jósvafõi hámor feltehetõen erre, Borsod megye legrégebbi vasipari emlékére utal, amely az Almás-völgy torkolatában működött.1399-ben már kõböl épült, torony nélküli templom is állt Jósvafõn, valószínű, hogy ennek falai alkotják a mai templom nyugati részét.A templom egyszerű, dísztelen, festett deszkamennyezetű (kazettás), amelynek belsõ helyreállítása a közelmúltban fejezõdött be.
A község belterületén még a század elején is több vízimalom és kendertörõ működött. Az un. középsõ vízimalom - amely a mai tájház bejáratával szemben működött - jelentõs része a század elején leégett, megmaradt részeinek helyreállítása folyik. 1938-ig üzemelt a község É-i határán a Tohonya-forrás és a Szabó-kút vizeinek energiájára épült Kapa-hámor, ahol mezõgazdasági- és háztartási eszközöket gyártottak. Mára nyomtalanul elpusztult.

Jósvafő műemléki védelem alatt álló Ófalujának részlete, a tájházzal és a templomtoronnyal.

1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával a község feletti Farkastorok-völgybõl vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások-termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Ezzel a barlang fõága - útismétlés nélkül - bejárhatóvá vált. Jósvafõ község ezzel bekapcsolódott a barlangi idegenforgalomba. Létrehozták a barlang bejárata elõtt a Tengerszem-tavat, új szállodát építettek, a kis tó gátjába épített turbinával termelt villamos árammal kivilágították a barlangot. Ezen fejlesztéseket és a Baradla-barlang több jelentõs szakaszának feltárását Dr. Kessler Hubert - a már elhunyt hidrogeológus- barlangkutató irányította.

Az Aggtelek és Jósvafõ között a Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang levegõje gyógyhatásának hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki a község határában, amely a barlang végponti termébe vezet. Itt ma asztmaszanatórium működik.

A falu közelében található a Szőlő-hegy amelynek régi présházai elől szép kilátás nyílik a Jósva-völgyre és a környező hegyvidékre.

 

Téli kép Jósvafő egyik legrégebbi présházáról a Szőlő-hegyen - Jósvaf - Aggteleki Nemzeti Park

 


Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
1119620886 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás