A védett természeti területek és természetvédelmi értékek megóvásának érdekében létrehozott állami természetvédelmi őrzést végző szolgálat 30 éves múltra tekinthet vissza Magyarországon. Feladatköre 2005. évtől kiegészült a régégeszi lelőhelyek megőrzésével, védelmével kapcsolatos feladatokal.

Jelenlegi szervezeti formájában történő megjelenését azonban a természet védelmélről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálybalépése teremtette meg. Ez meghatározta hogy a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - állami Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében.

Ma az igazgatóságokon mintegy 265 természetvédemi őrdolgozik
A természetvédelmi őrhatósági őrzési és szakmai feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult, hatósági személy.
Feladatuk nem csak a védett természeti területekre koncentrálódik, hanem az adott NP Igazgatóság teljes működési területét lefedi, amely így az ország egészére kiterjed.

A feladat ellátás szervezése területi egységek szerinti felosztásban történik a Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belül, természetvédelmi tájegységenként, amelyeket természetvédelmi őrkerületek alkotnak.

Az Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata szintén hierarchikus rendszerben épül fel azalábbi beosztások szerint:

a) természetvédelmi területőr,
b) természetvédelmi őrkerület-vezető,
c) természetvédelmi terület-felügyelő,
d) természetvédelmi tájegységvezető,
e) természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettes,
f) természetvédelmi őrszolgálat-vezető.

Az állami természetvédelmi őr kötelessége az illetékességi területén a természeti, valamint a védett természeti területek és értékek, a természetvédelmi célú létesítmények, valamint az igazgatóság vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak, műtárgyak védelme, őrzése, megóvása, károsításuk megelőzése.

a) a természet védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

b) a természet védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

c) azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, csomagját átvizsgálni;

d) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

e) védett természeti területen a vadász vadászjegyét, egyéni lőjegyzékét, vadászlőfegyver-tartási engedélyét, ragadozó madárral vadászatra jogosító engedélyét, vadászíj-tartási engedélyét, valamint az elejtett vad azonosító jelét, továbbá halász és horgász esetében a halászatra, illetve a horgászatra jogosító okmányokat, valamint a fogási naplót ellenőrizni;

f) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani;

g) a természet védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, a rendőr megérkezéséig visszatartani vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;

h) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni;

i) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.