magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Természetvédelmi területek » Abaúj-Sóstói-legelő TT
Abaúj-Sóstói-legelő TT
 

Abaújkér Sóstó-legelő TT

Törzskönyvi száma: 267/TT/94
Védetté nyilvánító jogszabály száma:
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma:
A terület kiterjedése: 70,2 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén
Települések megnevezése: Abaújkér, Encs-Gibárt
EOTR koordináták: X =808400, Y =332400
Tengerszint feletti magassága: max.: 153m, min.: 128 m

A védett természeti terület a Szerencsköz kistájhoz tartozik, 120 és 300 méter közötti tszf-i magasságú dombvidék, melynek platója a Szerencs-patak középső folyása és a Hernád-völgy között helyezkedik el. A kistáj alapja felsőszarmata-alsópannóniai áthalmozott riolttufa, helyenként hasonló agyag, homok, tufit. Ezeknek az üledékeknek a felső része a pleisztocénben átdolgozódott, teraszkavicsos és agyagos, illetve fiatalabb (késő-pleisztocén) löszös fedést kapott. A területen legnagyobbrészt típusos lösz található, kisebb részén pedig agyagos löszt találunk.
Az időszakos vízállású tó környékén jelentős szikesedés ment végbe. Szikfoltok a legelő egyes részein is megfigyelhetőek.
 
A Sóstói legelő Természetvédelmi Terület a jelentős zempléni ragadozó madár fauna egyik fontos táplálkozó területe
 
Biogeográfiailag az Alföld és az Északi-középhegység flóravidék (Matricum) határán fekszik és az Észak-Alföld flórajárás része. A szikesedő gyepek növényvilága erős pannon hatásról árulkodik.
Már csak kis foltokban maradt fenn a füves szikes puszta, melynek jellegzetes fajai a sziki üröm, a sziki őszirózsa,a közönséges sziki pozdor és a juhsóska még megtalálhatók.
       A kevésbé szikes termőhelyekre jellemző és átmenetet képez a löszpusztagyepek felé az ecsetpázsitos sziki rét. Állományalkotó faja az ecsetpázsit és a fehér tippan, valamint a réti sás. Kétszikűek közül jellegzetesek a mocsárréti elemek: szürke aszat, vesszős füzény, fekete nadálytő, réti peremizs és a  mezei cickafark.
 A mélyedésekben összegyűlő vizekben, tocsogókban jellegzetes a közönséges mézpázsittal és a mocsári kígyófűvel jellemezhető sziki sásrét.
        A terület keleti, mélyebben fekvő részein csenkeszes nedves kaszálóréteket találunk.
 E szikesedő legelő érdekessége, hogy a Szerencsi-dombság és a Hegyalja lankái közé ékelődve a legészakibb ilyen jellegű élőhely, s így a hozzá kötődő fajoknak is a legészakibb előfordulási helye hazánkban.
A számos növénytani érték ellenére az egykor szarvasmarha legelőként hasznosított füves terület mégis zoológiai jelentősége miatt kapott jogi védelmet. Különösen a tavasz és az őszi madárvonulások idején játszik fontos szerepet a költöző madarak pihenő- és táplálkozó-területeként.
 Jellegzetes táplálkozó és vonuló madarai: fekete gólya, darázsölyv, barna kánya, békászó sas, rétisas, kígyász ölyv, kerecsen- és vándorsólyom, kékvércse, haris, uhu, kuvik, nagy fülemüle és gyurgyalag.
Védettségének célja a legelőterület jelenlegi állapotának megőrzése, a legelőn megpihenő és táplálkozó, valamint az ott élő és fészkelő madarak zavartalanságának biztosítása, a területen élő kisemlős populációk - különös tekintettel a fogyatkozó ürge kolóniák - életfeltételeinek megőrzése és fenntartása.

 /FT/


Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2017. 02. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás