magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Hucul-ménes lóval, lóháton » Hucul kisló
Hucul kisló
 
A hucul ló
 
 
A hucul ló a Keleti-Kárpátok hegyvonulatának primitív kisló fajtája. A hucul lófajta a hucul nép kezén élt. A huculok pedig a Kárpátokban a Tisza, Pruth, Cseremosz és Borodina forrásvidékén élnek Magyarország, Bukovina és Moldova határterületén, a Kárpátok gerincéből kiemelkedő hegytetőkön. Itt főleg állattenyésztésből élnek. Kimondottan lovasnép, mely úttalan hazájában eredetileg kizárólag lovon közlekedett. Jóllehet minden közlekedésében a lóra szorult és azt nemcsak lovaglásra, hanem málhás állatként használta és használjakezdetleges málhásnyereg (tarnica) alatt.
 
Azt, hogy a hucul nép milyen eredetű azt nem tudni. Régebbi felfogás szerint keverék nép mely a szomszédos népek és nemzetiségek, a skyták, gótok, mongolok, majd bolgárok, oroszok és lengyelek, valamint oláhok menekülteiből keletkezett.
Más felfogás szerint a huculok az úzok elszlávosodott maradékai.
 
 
 
 
Korábban két féle vadló élt Európában és Ázsia nyugati részén illetve mindkét fajtának a kőkorban jóval szélesebb elterjedése volt Eurázsiában. Az egyik vadló a tarpán, a másik a taki vagy Przewalski ló volt. A tarpán utolsó vad példányát Dél-Oroszországban 1879-ben irtották ki, a taki pedig, mely a XVIII. században még Európában a Volga és az Ural között is előfordult, a világháború végén a kopár dzsungáriai pusztákon halt ki vadon, de szerencsére 28 példányát előzőleg elhozták Európa különböző vadaskertjeibe, ahol ez a vadlófaj ma is tovább tenyészik.
 
A tarpán egérszínű volt, fekete sörénnyel, farokkal és széles fekete hátszíjazással. Marmagássága 135 cm, lábai aránytalanul hosszabbak és vékonyabbak, feje kisebb és nemesebb, testtartása délcegebb volt, mint a takié.
A taki is csak 130 cm magas, sárgásszürke vagy sárgásbarna színű, de sötét lábú és világos szájú állat. Feje nagy, nehéz és hosszú, alacsonyan is hordja, homloka pedig domború. Nyaka rövid és vastag. Sörénye felálló, de nem fekete, hanem sötétbarna és ilyen a farka is. Homloküstöke nincsen, de a hátán ennek is végigvonul egy barnaszínű csík. Lábainak belső és hátsó oldala világos. Csíkozottság itt is előfordul. Zömök, vastagcsontú, rövidlábú, nagyfejű állat.
 
Mindkét vadlónak sok vadonélő tájfajtája volt és valószínűleg mindegyiket háziasította is az ember. A hucul lófajta kialakulásában mindkettőnek szerepe volt és jegyeiben a fajta jellegében minkét vérhatás visszatükröződik.
Hazánk területén a honfoglalás idején már nem éltek vadlovak. A honfoglalláskori síremlékekből tudjuk, hogy a honfoglaláskori lovak a ma élő fajták közül a huculra hasonlítanak.
 
 
 
 
A hucul lovak tenyésztése a középkori hadászati igényeknek megfelelően katonai irányítás alatt álló ménesbirtokon történt. Tudatos fajtatenyésztésről az 1800-as évek végétől beszélhetünk. A fajtatenyésztésének bölcsője a mai Románia területén található Lucsina. Itt indult meg a katonai célokat szolgáló tenyésztés az Osztrák-Magyar Monarchia keretei közt. Az első világháború ideje alatt a tenyészet a felső-ausztriai Waldhofba került. Az I. világháborút követő béketárgyalások eredményeként a tenyészet az utódállamok közt szétosztásra került, Lengyelország, Románia és Ukrajna kapta meg azt. Ukrajna a neki járó tenyészanyagot nem vette át a lovak megszerzését Csehszlovákia és Magyarország viszont fontosnak tartotta. Az így kapott lovak a Veszprém megyei Bántapusztára kerültek. A II. világháború után a fajta tenyésztése megszűnt, egyedei szétszóródtak. Az országban szétszóródott egyedeket Dr. Anghy Csaba a Fővárosi Állat és Növénykert főigazgatója gyűjtötte össze és próbálta bemutató céllal tartani munkahelyén. Ez a kis állomány jelentette a magját az Aggteleki Nemzeti Park területén található hucul tenyészetnek, melyet 1988-óta az ANPI külföldről vásárolt tenyészanyaggal is gazdagít.
 
A fajta jellemzése: külleme jelentősen eltér más fajtákétól, a kultúrfajtákhoz szokott szemű ember számára szokatlan a primitív fajtákra jellemző apró termet, nehéz mégis szép alakú csontos fej, húsos pofák. Kicsisége ellenére nem kelti csökött ló benyomását. A középhosszú gyakran hosszú nyakat dúsan fedi a sörény mely vastagszálú a sűrű üstökkel együtt. A hát hosszú, széles, jólizmolt, a far rövid és csapott. A szár száraz inas, a csűd fejlett szintén száraz. Marmagassága bottal mérve kancáknál 131-142 cm, méneknél 133-145 cm a farbúbmagasság valamivel nagyobb mint a marmagasság , a kancákra különösen jellemző a túlnőttség. Lépése rövid, lábait magasra emeli. Vágtája jó, hátsó lábain könnyen emeli testét és jól ugrik. Igazán előnyös tulajdonságai a hegyes, nehéz terepen mutatkoznak meg. Itt irányítás nélkül, nagy biztonsággal jut túl minden akadályon.
 
Ridegtartású hucul lovak télen, Jósvafő határában, a Szelce-völgy bejáratánál
 
 
 
Színe legtöbbször őzszínpej, többé-kevésbé fakó vagy egérszürke szőrökkel keverve. A gesztenyepej, de a sötétpej, a nyárifekete és a fakó gyakori. Az Aggteleki Nemzeti Parkba telepített törzsállományban az utóbbi években a sötét színárnyalatok előretörése figyelhető meg. A jegyes egyedek továbbtenyésztése nem kívánatos a faja homogenitásának megóvása érdekében. Az egérszín az eredeti, de igen ritka, mivel a környezetbe olvadó mivolta miatt e század elejéig szelektálták. Ezzel a színnel és pejjel is mindig együtt jár a fekete hátszíj, farok és sörényszín is. Igen gyakori atavisztikus a bélyeg a zebroid csíkozás a lábakon és a válkereszt.
 
A Magyarországon törzstenyésztésben lévő állomány tradícionálisan tarpánhucul típusú. E típust kívánatos a további tenyésztői munka során is tisztán, uralkodó típusként fenntartani. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek.
 
A tenyészet egyedei jelenleg 3 helyen tekinthetőek meg.
A Jósvafő Táncsics út 1. szám alatt található a méntelep, a tenyésztésben lévő ménekkel és munkalovakkal, ez egyben a központi telephelye is a tenyészetnek. Itt lehetséges lovas turisztikai szolgáltatások, lovas kocsizás, szánkózás lovaglás, tereplovaglás, igénybevétele. (www.anp.hu)
Az anyakancák és a nőivarú szaporulatnak a pihenőhelye egy félszer karámmal a jósvafői Gergés-lápán található. Itt éjszakáznak a lovak. A pihenő környékén lévő közel 200 hektár legelőn szabadon legel a kancaménes egyben elvégezve az egykori mezőgazdasági területek természetvédelmi fenntartását is.
A méncsikók nevelése Szinpetriben a régi TSZ istállóban és a környezetében található legelő területeken történik.
 
A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
 

   
 
2017. 02. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás