magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Védett természeti értékek » Természetvédelmi területek » Megyer-hegyi tengerszem TT
Megyer-hegyi tengerszem TT
 
 Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület
 
Törzskönyvi száma: 278/TT/97
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 24/1997 (VIII.1.) KTM rendelet
Nemzetközi egyezmény alá eső terület sorszáma: HUBN10007 - Natura 2000
A terület kiterjedése: 1.1 ha
Megye megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén
Települések megnevezése: Sárospatak (Károlyfalva)
EOTR koordináták: X =  337 860, Y =  837 135;
Tengerszint feletti magassága (szélső érték): max.: 290 m, min.: 250 m
 
 
 Az 1997-es védetté nyilvánítás célja az országban egyedi előfordulású, volt malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai értékeinek megőrzése.  A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű terület. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
 
 A több mint 300 m magas Megyer-hegy Sárospataktól északra emelkedik, lejtőin szőlők díszlenek. A hegy kovásodott riolittufájában a XV. században nyitott, magas kőfalakkal övezett malomkőbánya ma csodálatos természeti képződmény, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. 
 
Megyer-hegyi tengerszem Természetvédelmi Terület
  

 A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető a keménysége.
 
 Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. A bányászat még a XV. században kezdődött itt el; az itteni, kovával átitatódott riolittufa rendkívül alkalmasnak bizonyult malomkőnek, mivel nemcsak elegendően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. (Hazánkban a paprikamalmokban is szívesen használták ezeket.) Kezdetben egészben bányászták a köveket (melyeket először "cirkalommal" , azaz óriási körzőhöz hasonló eszközzel rajzoltak meg a sziklában) - rendszerint párosával, hogy a malomban majd jól "összedolgozzanak". Később a jóval méretesebb darabokat hasítottak ki, melyeket utóbb illesztettek össze. A malomkőbányászat a XIX. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók. (Az említett bányák környékén megkövült állati és növényi maradványok, szép kvarckristályok és az opál különböző fajtáit lehet fellelni.)
 A Megyer-hegyi bányató üregét mára esővíz töltötte ki, így jött létre az állandó vizű, festői szépségű tó, melynek legnagyobb mélysége kb. 6m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.
 
 Látogathatóság: a terület egész évben látogatható.
 Megközelítés: Sárospatak felől gépkocsival, kerékpárral és gyalogosan

Látogasson el az Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapjára!
   
 
2017. 02. 21. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás