magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Facebook

Az Aggteleki Nemzeti Park a Facebookon!

 
Hucul Ménes - Jósvafő

Natura 2000 területek fenntartási tervei

  NATURA 2000 TERÜLETEK FENNTARTÁSI TERVEI
 
A pályázatot támogatta:






 
Natura2000 bejelentő lap
Gazdálkodók figyelmébe!
 
A Natura2000 területek esetén  kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban be kell jelenteni az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál:

3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
fax: 48/506-001
 
 
 
Vízitúra a Bodrogzugban!

Bodrogzogi vízitúra honlap - belépési engedély regisztráció, és egyéb hasznos információk a túrázáshoz.

 

Művészetek Magtára
Művészetek Magtára Európa középső térségének természet-művészeti központja.
Kúria Oktatóközpont


Környzeti nevelés, erdei iskola az Aggteleki Nemzeti Parkban

Madarász tábor
 
Pannon Magbank
 LIFE+ - Pannon Magbank Projekt 
Közadatkereső
Hajrá Magyar Termék!
Zemplén Ökotúra

 Zemplén Ökotúra

Kérdőív
Melyik legszebb látogatható barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban?
Baradla-barlang
Vass Imre-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi-barlang
Béke-barlang
Kossuth-barlang
Nem tudom, még nem láttam mindegyiket...
» Letöltések » Oktatás - Erdei iskola
Oktatás - Erdei iskola
 
 "Az Aggteleki-karszt élőhelyei" - tabló sorozat
 
Az Aggteleki Nemzeti Park Kúria Oktató Központ -  Szalamandra Erdei iskola fejlesztése során, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával  az Aggteleki Nemzeti Park élőhelyeit bemutató tablók. 
 
Az iskolákban, erdei iskolákban, oktatási segédanyagként is felhasználható 12 darab tabló bemutatja az Aggteleki Nemzeti Park felszíni-, felszín alatti-, vízi- és szárazföldi élővilágának teret adó különböző élőhelyeket, azok legfontosabb tudniavalóit.
 
További információ:
 

Kúria Oktatóközpont
3758 Jósvafő, Táncsics u. 1.
Tel.: 48/350-056, 350-006
Fax: 48/506-001

E-mail: anp.oktatas@index.hu
web:
www.kuriaoktatokozpont.hu

 

 

 
 
1. Árnyas lombok alatt
Az Aggteleki-karszt bükköseinek és gyertyános-tölgyeseinek élővilága
 
Az Aggteleki-karszt északi lejtőit, lankás hegyoldalait és mélyebb talajú töbrös fennsíkjait üde lomberdők borítják. A termetes fák sűrű lombkoronája alatt csak tavasszal találkozunk tarka virágtakaróval, amely a lombfakadás után szinte nyomtalanul eltűnik. Az év további részében már csak ritkásan, szálanként előforduló kevésbé fényigényes növények díszítik az erdő alját.
Az erdők lakóinak megfigyeléséhez kitartás és türelem kell, hiszen az avar, a mohás kövek, kidőlt fatörzsek, odúk, a bokrok és a lombkorona számtalan remek búvóhelyet kínálnak. A bükkösök és gyertyános-tölgyesek állatvilágának legérdekesebb tagjai az Északi-Kárpátok magasabb hegyvidékeiről lehúzódó állatok, amelyek itt, az állandóan hűvös, nedves élőhelyen otthonra találnak.
 
 
2. Élet a sötétben
Az Aggteleki-karszt barlangjainak élővilága
 
Az ember számára a barlangok mindig különleges helyek voltak; menedékhely, kultikus hely, temetkezési hely. Napjainkban azonban leginkább látványosságnak számítanak és csak kevesen tekintik a barlangokat egy érdekes és sok tekintetben egyedülálló állatvilág élőhelyének.
 Némely állatok életük csak egy meghatározott szakaszát töltik itt, mint például a denevérek, akik szaporodóhelyként és téli búvóhelyként használják a barlangokat, táplálkozni a szabadba távoznak. A barlangok igazi lakói azonban egész életüket a sötétség birodalmában töltik. Testfelépítésük és életmódjuk alkalmazkodott a szélsőséges körülményekhez: a napfény teljes hiányához, az állandó hőmérséklethez és a magas páratartalomhoz.
 
 
 
3. Szántó-vetők földjén
Falusi kertek és szántóföldek élővilága az Aggteleki-karszton
 
Az Aggteleki-karszt területe az őskor óta lakott. Azt a tájképet, ami jelen pillanatban a szemünk elé tárul, a természet és az ember évezredes együttélése formálta. Az ember letelepedésekor a terület hajdan egybefüggő erdőtakarójából szakított ki helyet a szántóföldeknek, a kaszálóknak és legelőknek. A vastagabb termőtalajjal fedett részeken; völgyekben, patakok mentén és a lankás "fennsíki" részeken szántóföldi művelést végeztek. A hagyományos művelés vegyszermentes volt. A falvak környékén ez a művelési mód mai napig több helyen fennmaradt, így itt még most is találkozhatunk azokkal a szántóföldi gyomokkal, melyek az ország nagy részéről szinte nyomtalanul eltűntek.
 
 
 
4. Csobogó vizek mentén
Az Aggteleki-karszt forrásainak és patakjainak élővilága
 
A karszt felszínének „szobrásza” a víz. Azonban nemcsak az élettelen követ formálja, hanem a bővizű, állandó vízfolyások nyüzsgő életnek is otthont adnak. Érdemes ezeket a forrásokat és patakokat közelről megvizsgálni, hiszen a rendkívül tiszta és oxigénben gazdag vízben számos ritka gerinctelen állat él. A karszt terület változatosságát itt is megtapasztalhatjuk: Egy forrástól elindulva a víz útját kísérve találhatunk meredek, köves mederben „bukdácsoló”, majd lankásabb részeken iszapos aljzaton lassan szétterülő patakrészeket, árnyas erdő alatt futó erecskét kopasz parttal, valamint nyílt részeken növényekkel gazdagon szegélyezett vízfolyást.
 
 
 
5. „Pallag Mariska” virágoskertje
Az Aggteleki-karszt hegyi rétjeinek és kaszálóinak élővilága
 
Az Aggteleki-karszt térségében az állattartás fontos megélhetési forrás volt hajdanán. Az erdőirtásokon kialakított kaszálókért sokszor „ölre mentek” az emberek. Ezeket a réteket évszázadokon keresztül szigorú rend szerint használták, minden gazda tudta jól, hogy mikor és hányszor szabad kaszálni ahhoz, hogy jó szénát adjon a terület. Ez a hagyományos használat kedvezett egy ember által kialakított, de rendkívül változatos élőhely kialakulásának. Tavasztól őszig tarka virágpompa és nyüzsgő rovarvilág jellemzi ezeket a réteket. A hagyományos állattartás visszaszorulásával a hajdani kaszálókat lassan ként visszahódítja az erdő.
 
 
 
6. Egy más világ
A fedett karszt csarabosai
 
Ott, ahol a karsztot (mészkövet) elfedi egy hajdani folyó kavicsos-agyagos üledéke egy merőben eltérő élővilág alakult ki. Az Aggtelektől délre fekvő területet egykor összefüggő erdő borította, a környékbeli lakosok ebből szakítottak ki területeket szántóföldnek, legelőnek és kaszálónak. Amikor ezeket a területeket parlagon hagyták, a szabad föld felületek lassanként benépesültek és elindultak egy hosszú úton, amelynek a végén újra erdő fedi majd a területet. E folyamat egy „lépcsőfoka” a nyugat-európai fenyérekhez sok tekintetben hasonló, mégis sajátosan közép-európai nyíres-csarabos-borókás növényzet. A terület mozaikosságának – gyep-cserjés-erdő – köszönhetően gazdag állatvilágnak ad otthont.
 
 
 
7. Ahol a csizma is elmerül
Az Aggteleki-karszt magaskórósainak, magassásosainak és patakkísérő égerligeteinek élővilága
 
Ott ahol a domborzat „szelídebbé” válik, a patak már nem szalad lefelé bukdácsolva az útját álló kisebb-nagyobb szikladarabokon, a völgy kiszélesedve nagyobb teret ad a víznek, derékig érő  buja növényzettel találkozunk. Aki szeretné ezt a különös, kevéssé ismert világot tanulmányozni bizony jól teszi, ha csizmát húz, hiszen itt az év nagy részében víz áztatja a növények „lábát”. Hatalmas termetű, színes virágú lepke és rovarcsalogató növények alkotják a magaskórósokat, míg a magassásosok a méteres magasságot elérő sásfajok tengere. Ezekkel az élőhelyekkel sokszor foltosan váltakozva előforduló égerligetek egykor nagyobb területeket foglaltak el. A termékeny patakvölgyek megművelésével ezek az erdők ma már csak a vízfolyásokat keskeny sávban kísérik.
 
 
 
8. Ahol a víz az úr
Az Aggteleki-karszt mocsár- és láprétjeinek élővilága
Egykor a patak és folyóvölgyeinket is erdők borították, ezekből a ligeterdőkből szakítottak ki először kisebb foltokat, majd egyre nagyobb területeket, ahol kihasználva a hely termékenységét, dús füvű kaszálókat hoztak létre. Ezeket a területeket nyár elejéig víz borítja, de az évszak közepére-végére kiszáradnak. Számos különös szépségű virág találja meg a helyét itt ezen a víz által befolyásolt élőhelyen. Itt-ott kisebb termetű fűzfajok bokorcsoportjai törik meg a gyepet. Kaszáláskor a bokrok környékét és a magasabb vízzel borított helyeket kihagyták. Ennek következtében olyan változatos szerkezetű élőhely jött létre, amely gazdag állatvilág, köztük sok ritka, védelemre érdemes faj megtelepedésének kedvezett.
 
 
 
 
9. A Karszt sziklakertje
Az Aggteleki-karszt sziklagyejeinek és lejtősztyepprétjeinek élővilága
 
Erdetileg fátlan növényzettel fedett területek az Aggteleki-karszton csak a nagyon meredek sziklás letöréseken voltak. Később az irtások legeltetésével, nagyobb arányban jöttek létre száraz gyepek a fennsíki és a délies kitettségű helyeken. Az erősen sziklakibukkanásos, meredek, nagyon vékony termőréteggel borított részeken sziklagyepek, a vastagabb talajjal fedett területeken viszont lejtősztyepprétek alakultak ki. A napsütésnek erősen kitett gyepek nyáron erősen felforrósodnak, hamar kiszáradnak,  az erős téli fagyok ellen azonban védelmet nyújt a sziklákkal tagolt felszín. Így számos olyan növény és állat talált otthont itt, amelyekkel Európa délebbi vidékein is találkozhatunk.
 
 
 
10. Tölgyek birodalmában
Az Aggteleki-karszt cseres- és melegkedvelő tölgyeseinek, karsztbokorerdőinek élővilága
 
A tölgyek a fák társaságának fényimádói. Nemcsak ők maguk törekszenek a fény felé, hanem lazább lombkoronájuk az erdő belsejébe is beengedi a napsugarakat, így a tölgyes erdők alja is tele van élettel. Az aljnövényzet gazdagon borítja a földfelszínt, számos cserje és bokor is otthonra talál itt. Ahol meredekebbé válik a lejtő, több a sziklakibukkanás és vékonyabb a termőtalaj az erdő képe is változik, a tölgyek itt bokortermetűek, a törzsük girbe-gurba, az erdőt ligetessé ritkul. Ezt a sakktáblaszerű élőhelyet az erdő bokros-fás csoportjai, valamint sziklagyep és lejtősztyeppfoltok alkotják.
 
 
 
11. Békabölcsők
Az Aggteleki-karszt állóvizeinek élővilága
 
A karszt területekre általában jellemző, hogy a csapadékot viszonylag hamar elnyeli a „hegy gyomra”. A kőzet repedésein keresztül lassan szivárogva, a víznyelők pedig tölcsér módjára rendkívül gyorsan juttatják a vizet a barlangokba. Éppen ezért a nyílt karszt területén nagyon kevés állandó vízállás található. Amennyiben a töbröknek, ezeknek a felszíni karsztformáknak (tál alakú mélyedéseknek), a hegy belseje felé futó repedései eltömődnek, a víz lassanként összegyűlik. Így alakult ki az aggteleki Káposztáskerti-tó és a jósvafői Vörös-tó. Ezek a tavacskák oázisként szolgálnak a száraz időszakok alatt az állatok számára. Különösen igaz ez a kétéltűek esetében, ha tavasszal a szaporodási időszakban elkerüli ez eső a karszt területét.
 
 
 
12. Ahol nemcsak az alma és a szilva terem…
Szőlőhegyek és gyümölcsösök élővilága az Aggteleki-karszton
 
Az Aggteleki-karszt térségében szinte minden településhez tartozott egy "szőlőhegy", a délies kitettségű, vastagabb talajjal borított hegyoldalakon található gyümölcsösök és szőlők egy részét még ma is művelik. A területre jellemző az a régmúltba visszanyúló gazdálkodási forma, mely szerint a falvak környéki, szántóföldi művelésre már nem alkalmas földeken ritkásan telepített gyümölcsösöket hoztak létre, melyeknek gyepes alját évenkénti kaszálással tartották fenn. A szőlőültetvények közé és szélére is előszeretettel ültettek gyümölcsfákat. Tavasszal és kora nyáron mesébe illő virágos rétek veszik körül a kicsiny pinceépületeket. Az hagyományos fajtákból álló idős gyümölcsösök és a művelt területek kaszált gyepjei közé, a felhagyott területekre lassanként visszagyalogol az erdő, az így kialakult mozaikos élőhely rendkívül gazdag állatvilágnak ad otthont.
 
 
 
 
 
9
   
 
2017. 02. 21. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design
PageRank Kereső optimalizálás