A Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál kis tengerszinfeletti magasságban a Tisza, Bodrog-folyó vízjárása alakította, holtágakkal tarkított síksága a síkvidéki erdők és a mocsárvilág társulásainak, növényvilágának adnak otthont. A folyók partszegélyeit kemény- és puhafás ligeterdők kísérik. 

 

A Zemplén vulkanikus, míg az Aggteleki-karszt zömében mészkő alapkőzeten kialakult növényzetét a hegyvidék különböző földrajzi helyzetű, kitettségű teszik vátozatossá. A gyepfoltokkal tagolt erdők számos eltűnő félben lévő élőlelyeket őriznektek meg.

 

A Kárpátok közelsége is nyomot hagy a terület növényvilágában. A szurdokok, hűvös klímájú szűk patakvölgyekben pléldául a kárpáti flórelemek is helyet kapnak. De emellett a például a déli kitettségű sekény talajtakaróval bíró, vagy fedetlen karsztos területeken a melegkedvelő növényzet számára biztosít élőhelyet. A változatos mikroklíma, és talajviszonyok refugiumai letűnt idők növényeinek biztosították a túlélést. 

A két hegység között alacsonyabb térszínekkel, a patakokkal szabdalt dombvidék terül el. A domvidék erdői között szteprétek,  kaszálórétek, míg a patakvölgyekban magaskórósok társulások, éger ligetek találhatók.